A téglabélyegek katalogizálásának az egyik kézenfekvő módja a valamilyen tematika szerinti csoportosítás. Az eddigi katalógusok is ilyen elv szerint készültek. Jelen dolgozatban a sokféle lehetőség közül a helységnevek megjelenítését választottuk rendezőelvnek. A 252 itt bemutatott téglakép a készítés helyszínéről árulkodik. Csak azokat a téglabélyegeket soroltuk ide, amelyeken a település teljes (vagy jórészt teljes, pl. Galtha = Galánta, Tszire = Tiszaszentimre, Veze=Vezekény) neve megjelenik. Értelemszerűen tehát ebben a dolgozatban nem kaptak helyet a rövidített településnevek, légyen az magyar nyelvű (SZF = Székesfehérvár, V = Vajta, HMV = Hódmezővásárhely), latin (CS = Civitas Strigonium, CA = Civitas Agri), vagy német (Ö = Ödenburg, W = Wieselburg) rövidítés.
Egyesületünk tagjainak köszönhetően egyre-másra kerülnek elő újabb és újabb helységnevet viselő téglák. Ezek a darabok emlékeztetnek jó néhány, mostanra szinte elfeledett apró falucska hajdani, a helyi kézműves ipar virágzása idejében volt szebb napjaira. Az egykor helyben készített téglák mára a helytörténeti gyűjtemények, hagyományőrző egyesületek megbecsült darabjaivá váltak. Az általuk hordozott ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ott élő emberek ráleljenek a gyökereikre, segít abban, hogy a település kollektív emlékezete újjáéledjen.
Aba (1-2. kép): Sárréti község, 3 téglaégetője közül talán a legnagyobb a településtől délre, Szentivány pusztán volt (1. ábra). Siklósi (2007) is említi. Nagy András gyűjtése.
Ajka (3-4. kép): Edelmann Adolf gyárában (Koffler 1930) készültek a téglák. A gyár egykori helyszíne ma belterület (2. ábra):
Antalfa = Szentantalfa (5-6. kép): Vidosa Elek helytörténész „Szentantalfa község krónikája” -ban így ír: „Szentantalfa határában három helyen működött téglaégető: Barcfa, Cserhegy és Árkoskút dűlőkben. Régi épületek bontása alkalmával is megtalálhatók a Szentantalfán égetett téglák. Ezek felismerhetőek „Antalfa” ill. a „MM” Marton Márton jelzésekről. A téglaégetők a század elején megszűntek” (Vidosa, 2000). A fenti dűlőnevek a mai napig élő elnevezések. Németh Ferenc adatközlője, a 87 éves Sólyom Jenőné, 2009-ben még emlékezett arra, hogy gyerekkorában a megjelölt helyeken agyaggödrök voltak (3. ábra). Németh Ferenc gyűjtése.
Akasztó (7. kép): A településen a téglakészítésre utaló nyomot eddig nem találtuk meg.
Apar = Aparhant (8. kép): A tégla Aparhanton került elő, a gyártás helye és ideje ismeretlen. Tillmann Zoltán gyűjtése.
Aquincum = Budapest III. (9. kép): Az 1860 és 1894 között működött téglagyár valószínű helyéről Kádár J. (2010) közöl térképrészletet. A helyszín egybevág Gecse Albert (adattár, kézirat) által is említettel.
Avas = Avaspuszta (10. kép): A település jelenleg már nem létezik. A III. Katonai felmérés térképén Tengődtől északra látható, a téglagyárával (ZO) együtt (4. ábra). Riba Tamás gyűjtése.
Báb (11-15. kép): Az eredetileg két község (Kis- és Nagybáb) egyesítése óta a település neve Báb. A Nyitrától 15 km-re fekvő falu téglagyárában (5. ábra) égették a mellékelt téglákat.
Baja (16. kép): Jelen kötetben külön tanulmány készült a bajai téglaégetésről; e helyütt csak jelzés értékkel mutatunk be egy téglát. Bővebb adatok Deszecsár Tomiszláv tanulmányában olvashatók.
Baka (17-18. kép): A községben mindeddig nem találtunk téglaégetést bizonyító nyomot. Lehetséges, hogy a szomszédos települések valamelyikén égették a szükséges téglákat.
Bakóca (19-22. kép): A Bakóca-Godisa Tégla- és Cserépgyár terméke. A 30-as években már létezett, sőt a háború és ál- lamosítás után is működött.
Bazin (23-24. kép): A gyárat 1895-ben létesítette Rössler Imre, Első Bazini Gőztéglagyár néven.
Báta (25. kép): A készítés helye és ideje ismeretlen. A darab Palotabozsokról került elő.
Bátaszék (26-27. kép): „Gauzer János gőztégla-, tetőcserépgyára és mészégetőtelepe...Gyártelep: Alsónyék. Iparvágány csatla- kozás Bátaszék állomáshoz”(Koffler, 1930). A III. Katonai felmérés térképén megtalálható a jelzése (6. ábra).
Beled (28-30. kép): A Beledi Gőztéglagyár (7. ábra) termékei viselik ezt a jelet.
Béb (31-32. kép): Béb községi téglaégető(?) terméke. Lelőhely: Fehérvárcsurgó.
Békés (33. kép): A 2008-ban megszüntetett téglagyár maradványából. Bencsik Rita gyűjtése.
Bonyhád (34-40. kép):„Hidasbonyhád, Baranya vm. Bonyhádi takarékpénztár Rt. téglagyára. Tel.:Hidasbonyhád 26” (Kof- fler 1930).
Bóly (41.kép): A felirat jelentése és a tégla kora ismeretlen. Csitár István gyűjtése.
Borosjenő (42-43. kép): Mona (1988) 131. tétele: „Borosjenői téglagyár /bérlő Schwartz Adolf/ Boros-Jenőn, Pest vm.” A csatolt téglákat ott készíthették.
Borsosgyőr (44. kép): A gyárat Wittmann Ignác üzemeltette az 1900-as évek elejétől. A II. katonai felmérés térképén és az 1856-90-es kataszteri térképen szerepel ( 8-9. ábra).
Bossány (45-46. kép): A felvidéki település polgármesteri hivatalának udvarából.
Bős (47. kép): A 19. században Bősön, az Üchtritz-Amade család birtokán „üzemelt egy téglaégető, évi negyed millió darab téglatermeléssel” (Borovszky,1904)
Budakesz = Budakeszi (48.kép): 1900 és 1920 között Deponte Gergely épített fel és üzemeltetett Budakeszin téglagyárat. Ezt a téglabélyeget az ő gyárában készült téglákon használták. A rövid ideig működő gyár az egykori Riegel-Steinbruch- Kuchelacker háromszögben, a későbbi sportpálya közelében volt (Siklósi,1993).
Budapest-Batta (49. kép): A Leopold és Fia téglagyár jogutódja az Óbudai Mészégető és Gőztéglagyár (Bp. IV. Deák Ferenc utca 17.) volt. Gyárai a Külső Bécsi úton és Százhalombattán működtek (Gecse i.m.). Kádár József gyűjtése.
Búrszentmiklós (50-51. kép): Egy 1912-ben kelt kimutatás szerint Búrszentmiklóson Weinwurm Náthán üzemeltetett téglagyárat (Veszprémi Tegulárium, kézirat, eredetmegjelölés nélkül). Mindkét darab onnan származik. Bartalos Alfréd és Herczig Béla gyűjtése.
Czench = Nagycenk (52. kép): Fodor (1997) forrásmegjelölés(!) nélkül idéz(!?) a „Széchenyi család téglaégetőinek története” c. fejezetben: „1785-ben azt írta a községi beszámoló, hogy a „téglakemencze Kiscenken elromlott, minthogy a jó föld hozzávaló már nem találtatik”, emiatt Széchenyi Ferenc Nagycenkre helyezte át az égetőt” Az I. katonai felmérés térképe az új helyszínt ábrázolja (10. ábra). A bemutatott darab még az 1800-as közepén elvégzett gyárkorszerűsítés előtt készülhetett.
Csany = Csanytelek (53. kép): Bencsik Rita gyűjtötte Csanyteleken. Az SZJ helyi információ szerint Szűcs János nagyg- azda monogramja.
Csatka (54. kép): A falucskában nem találtuk nyomát a téglaégetésnek. Nem kizárt, hogy a néhány km-re fekvő Súron égették a szükséges téglákat.
Cseklész (55-56. kép): Esterházy Antal monogramját találjuk a meglehetősen rossz állapotú kerítésfedő téglán. Nagy Péter gyűjtése.
Csenke (57. kép): A képen látható bélyeget a Muzsla és Karva közötti Csenke major téglagyárában, (a magyar oldalon szemben vele Lábatlan) használhatták(?) (11. ábra).
Csépa (58-59. kép): Az 1920-as években Mészáros Mihály alapított téglagyárat, melyet a halála után a felesége üzemeltetett. Az államosítás után az Alföldi Cserépipari vállalat tulajdonába került. A gyár 1960-ban 36 munkással dolgozott és 6 millió téglát állított elő (Csépa honlapja, internet hozzáférés).
Deáki (60. kép): A Pannonhalmi Apátság birtokaként a község téglaégetőjében számtalan PAX, AABB, IHS jelű tégla készült. Lehetséges, hogy a település megrendelésére gyártották a DEÁKI feliratú téglákat.
Decs (61-63. kép): A település téglagyárát a 2. Katonai felmérés térképén a Várdombra vivő út közelében találhatjuk meg (12. ábra).
Dévényújfalu (64-66. kép): Drasche és Wienerberger érdekeltségű gyár üzemelt a településen, főleg pozsonyi értékesítési körzettel.
Dömös (67. kép): Mona (1988) jegyzékében az 59. tételszámon szerepel „Egyesült Tégla és Czementgyár RT téglagyára Dömösön.” Kádár J. (2010) térképrészletet is közöl, amely szerint a gyár a Duna parton volt. A bemutatott darab ott készülhetett. A budai lelőhely vízi úton történő szállítást feltételez. Ábrahám Tamás gyűjtése.
Drégely = Drégelypalánk ( 68-69. kép): „Az uradalom lakó-, és gazdasági épületei megépítéséhez téglára, cserépre volt szükség. 1949-ben téglavető működött Drégelypalánkon” (Balogh, 1996). A téglagyár helyét a ‘30-as években készült turista térképen ábrázolták (13. ábra).
Dszekcső = Dunaszekcső (70. kép): Dunaszekcső két téglagyára (14. ábra) közül a Kramer Jakab-féle gyár jelölése KJ volt. Feltehetőleg az Első Dunaszekcsői Gőztégla-, és Mészégetőgyár jele volt a domború Dszekcső felirat.
Endrőd = Gyomaendrőd (71. kép): A bemutatott téglajelet az Endrőd-Gyomai Földmunkás Szövetkezet Téglagyárbérlete (KSH, 1946) használhatták. Benkő József gyűjtése.
Érd (72-73. kép): Valószínűleg az Érdi Gőztégla és Agyagárugyár RT terméke. Tálas Tamás és Rozgonyi Zoltán gyűjtése.
Érsekújvár (74. kép): Érsekújvár téglagyárát a korabeli térképen (II. Katonai felmérés) a város DK-i részén, a jelenlegi ipari park helyén ábrázolják (15. ábra). Sajnos az RP monogram ez ideig ismeretlen a számunkra. Bazsó Zoltán gyűjtése.
Fad = Fadd (75. kép): A községben nem találtuk nyomát a téglaégetésnek; ott tehát vagy alkalmi téglaégetés folyt, vagy valamelyik közeli téglagyárban készítettek a község számára téglát.
Galtha, Galanta, Galantha = Galánta (76-78. kép): Az Esterházy család hajdani fellegvárában a téglakészítés a településtől délre található agyaglelő helyen folyt (16. ábra).
Gic (79. kép): A téglaégető Gic és Bakonytamási között létesült (17. ábra). A téglaégetésnek a településen egyéb nyomai is vannak, ezt bizonyítják a téglával kapcsolatos dűlőnevek (Grófi téglaégető, Téglaházi dűlő, Veszprém megye földrajzi nevei, 1982) .
Gols (80. kép): Az ausztriai Gols téglaégetőjéből. Halász Imre gyűjtése.
Göd (81-83. kép): A gödi gyártelepet 1900-ban alapította Floch-Reyhersberg Henrik János. A gyárban 100 alkalmazott dolgozott, évi termelése 7- 10 millió tégla volt. Az agyagot a mai Feneketlen tó medréből nyerték. Termékei nagyrészt Budapesten kerültek értékesítésre (Borovszky i.m.).
Göding = Hodonin (84. kép): Göding a mai Hodonin német neve. A gyárat a Redling testvérek (Bruder Redling) működtették (Slavomil Sottl közlése, köszönet érte).
Gúta (85-87. kép): A 20. szd. első éveiben, a gazdasági fellendülés során alakították meg a Gútai Téglagyárat (Gúta város honlapja http://www.kolarovo.sk/mainhu.php?lang=hu&id=tortenelem). A téglákat ott gyártották.
Gyoma (88. kép): A bemutatott darab Oláh Lajos téglagyárában készült. Izsák Gábor gyűjtése.
Gyönk (89. kép): A téglát az Alsó forrás völgyben készíthették az Ausch -féle gyárban.. A Kataszteri felmérés térképen további három lehetséges téglavető telepet ábrázolnak (18. ábra). Tillmann Zoltán gyűjtése.
Gyömrő (90. kép): A téglagyárat a kiegyezés utáni gazdasági fellendüléskor hozta létre Gyömrői Aurél, Losonczy nevű társával, Gyömrő-Újmajorban. 1920-ban az agyagbányát elárasztotta a víz, ezzel a gyár léte is megpecsételődött, megszűnt. Vámos Tamás gyűjtése.
Hajdúböszörmény (91-92. kép): A darab Fazekas Sándor gyárában vettetett. Tóth János gyűjtése.
Hajós (93. kép): Jelen tanulmánykötetben a hajósi téglagyártásról részletes dolgozat olvasható Brandschott Csaba tol- lából; itt most csak jelzés értékkel mutatunk be egy darabot. A több helyi gyár közül ezzel a bélyeggel a városi téglagyár látta el a termékeit.
Harta (94. kép): Ez ideig nem találtunk adatot a hartai téglakészítésre vonatkozóan.
Hegykő (95. kép): Jekelfalussy 1892-ben készített címjegyzékében a Tégla- és cserép gyárosok fejezetében Hegykőn Kellner Pongrácz szerepel, mint gyártulajdonos. A bélyeget az ő gyárában készült téglák viselik.
Hidas (96-97. kép): A Krausz-féle téglagyár államosítás utáni jogutódjának a jele (Tillmann Zoltán közlése, köszönet érte) (19. ábra).
Hidas-Bonyhád (98. kép): A Koffler (1930) kimutatásban ez áll: „Hidasbonyhád, Baranya vm. Bonyhádi takarékpénztár Rt. téglagyára. Tel.: Hidasbonyhád 26”
Hodonin (99. kép): A Cseh és Szlovák köztársaság határán található város téglagyárából. A darab a közelmúlt terméke. Slavomil Sottl közlése, köszönet érte.
Hőgyész (100. kép): Gottlieb Józsefné gyárában készültek a Hőgyész feliratú téglák. Itt csak jelzésképpen ábrázolunk egy darabot, jóllehet többféle vetőforma létezett, melyekből a kikerült darabok ebben a tanulmánykötetben Tillmann Zoltán összeállításában láthatók.
Jaák = Ják (101. kép): „A községnek kitűnő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény készítésére alkalmas agyaga van, miért is a lakosai régóta űzik a téglagyártást és a cserépedény készítést” (Borovszky i.m..). A téglaégető a település szélén volt (20. ábra).
Kapoly (102. kép): A gyár Kapolypusztán volt (21. ábra). Kaleszdorfer József gyűjtése.
Karanac = Karancs (103. kép): A téglabélyeg Karancs téglagyárának horvát neve.
Keresztúr = Bodrogkeresztúr (104. kép): A téglabélyeget Bodroghy István téglagyárában alkalmazhatták.
Kéttornyúlak (105-106. kép): Mona (1988) jegyzékében 266. sorszám alatt ez szerepel: „Kvassay Jenő téglagyára /bérlő Wittmann Ignác/ Kéttornyúlakon, Veszprém vm.”. A gyárat a Dáka felé vivő út mellett tünteti fel a II. katonai felmérés térképe (22. ábra).
Keszőhidegkút (107-109. kép): A bélyeget Ausch Géza gyárában (Koffler i.m.) használhatták.
Komárom (110-115. kép): A Komáromi Gőztéglagyár jele volt.
Kölesd (116. kép): A téglagyár a községtől északra volt a III. Katonai felmérés térképe szerint (23. ábra). (Pontosabban egymás mellett 2 is üzemelt a ‘30-as évektőL: Bencze György és Károlyi György téglagyárai)
Körtvélyespuszta = Jánosháza (117. kép): A II. katonai felmérés térképen Jánosházától ÉNy-ra ábrázolnak téglagyárat (24. ábra). Az akkori térképről a Körtvélyespuszta nevet vagy lefelejtették, vagy még nem létezett. A gyár az Erdődy családé volt.
Lepencze, Lepentze = Lepence (118-121. kép): Gecse Albert (adattár, kézirat) szerint a Lepentze és Lepencze bélyegeket Oblatt és Nádler 1890-ben alapított téglagyárában, Visegrádon égették a téglákba.
Lövő (122. kép): A két világháború között épült téglagyár jele. A darabot a sopronkövesdi helytörténeti gyűjteményben őrzik (fotó: Fülöp Zoltán engedélyével, köszönet érte).
Malaczka (123. kép): Wasservogel Ignácné gyárában (Jekelfalussy i.m.) használhatták a téglajelet (25. ábra)
Maros = Nagymaros (124-129. kép): A gyárat Bergmann Mihály alapította. A halála után a felesége, majd Fischer nevű bérlője nevén, végül Hofmann-Bergmann néven üzemelt.
Martfű (130-132. kép): A gyár a III. Katonai térkép szerint a településtől keletre volt (26. ábra).
Máza (133-137. kép): Mázaszászvári Téglagyár Rt mázai telephelyén (Gyáripari címtár 1946) készültek a bemutatott téglák
Miske (138.kép): A Hajós városi téglagyárban égették, a hasonló bélyegformájú Szakmár, Hajós, Község, Gazdakör téglákkal egyetemben. Brandschott Csaba a jelen kötetben közöl adatokat róla.
Miskolc (139. kép): A Miskolci Gőztégla Gyár jele. A bélyeg stemplizéssel készült.
Modra = Modor (140-141. kép): A bélyeg a Csehszlovák fennhatóság alatt készült Modor téglagyárában.
Mosonmagyaróvár (142. kép): Manninger Emil téglagyára az 1930-as Koffler jegyzékben szerepel.
Nagybogdány (143. kép): A település ma Noszlop része. Valószínűleg Deutsch Adolf nagybogdányi téglagyárosnak a Kisbogdány és Bogdán major között elterülő agyagbányáját ábrázolja a II. Katonai felmérés térképe (27. ábra)
Nagyszombat (144-146. kép): Nagyszombat 3 nagy téglagyárának (Shenk és Roth, Mittacsek és Dömötör Téglagyárak) a termékén szerepel a város neve. A téglaégetők a városfal közvetlen közelében voltak (28. ábra).
Nána (147. kép): A településtől nyugatra ábrázolnak egy téglaégetőt (29. ábra), ahol a Nána feliratos téglák készülhettek.
Neszmély (148. kép): Az 1921-ben Hacker Ödön által alapított, majd Hacker Lipót igazgatta téglagyár (30. ábra) romjai ma is léteznek a 10-es út és a Melegesre (Hilltop) vivő út találkozásánál.
Old (149-150. kép): A községi téglaégető jele. Kegli Teréz és Csitár István gyűjtése.
Pápa (151-152. kép): Egyenlőre nem tudjuk, hogy a több lehetséges téglakészítési helyszín közül ezt a feliratos vetőformát hol használták.
Páty (153-155. kép): Téglagyártáshoz kiváló minőségű agyagot bányásztak a Torbágyi út mellett és a Dobogó alatt. A Hutera Márton-féle téglagyár a kiegyezés utáni években alakult, amelyet később Hutera István Téglagyára, majd pedig Hutera István Gőztégla- és Cserépgyára néven jegyeztek (Rokolya 2009).
Perbál (156.kép): A gyártás helye és ideje ismeretlen. A darab lelőhelye Zsámbék.
Perbete = Pribeta (157. kép): A községben nem találtuk meg a téglaégető nyomát.
Pécs (158-160. kép): A Zsolnay gyár a világhírű porcelán - mint fő profil - mellett téglát, ill. burkoló téglát is égetett.
Piliscsaba (161. kép): Gecse Albert kézirata szerint Dezsőfi József és társainak volt téglagyára a városban, amelyben a P.Csaba jelet használhatták.
Poltár (162. kép): A 19. század végén Poltáron báró Baratta Alajos tulajdonában volt téglagyár (Mona i.m.). A járólapon látható korona tanúsága szerint ott készült a bemutatott darab.
Pomáz (163. kép): A Gecse (i.m.) jegyzék szerint Pomázon a Gündolf -féle téglagyár működött (alapíttatott 1897-ben). Igaz viszont, hogy a későbbi kimutatások egyikében sem találtunk nyomát a gyárnak.
Pornó = Pornóapáti (164-165. kép): Az 1856-os kataszteri térkép ábrázolja az agyaggödröt, kemencét és a fából készült szárítót (sárga jelölésű épület) (31. ábra).
Pöstyén (166. kép): A bélyegen talán Scheibner Rudolf nagybirtokos, vállalkozó neve szerepel.
Püski (167. kép): A községi téglaégető jele az 1940-es évekből. Makai Erika és Albert Zsolt gyűjtése.
Rada = Nagyrada (168. kép): A településen nem találtuk meg a téglaégető nyomát.
Rákos (169. kép): A Kőszénbánya’s Téglagyár Társulat Pesten kőbányai törzsgyárában a „kalapácsos téglákon kívül Rákos feliratú téglákat is gyártott” (Kádár 2005).
Rum (170. kép): A Mona (1988) kimutatásban 1899-ben ez áll: „Korniss Károly gróf téglagyára Rumon, Vas vm.” Talán ennek a gyárnak a helyét találtuk meg az 1856-60-as Vas megyei kataszteri térképen (32. ábra). A III. Katonai térképen a településtől ÉNy-ra jelölnek egy másik téglagyárat, pontosan azon a helyen, ahol a II. Katonai térkép jelölés nélküli agyag- gödröt ábrázol (33. ábra). Talán ez lehet a Fodor (1997) által említett Bezerédj Adorján-féle téglagyár.
Sas = Tiszasas (171. kép): A Mátray és tsa téglagyárban készült a mellékelt darab. Kádár József gyűjtése.
Sári = Sáripuszta/Kisharsány (172. kép): A település nevét rejti a téglabélyeg. A téglaégető helye a III. Katonai felmérés térképen látható (34. ábra). Kegli Teréz és Csitár István gyűjtése.
Sásd (173-174. kép): A Sásdi Téglagyár és Építési Anyag Kft felsőegerszegi telephelyén készültek a mellékelt téglák (KSH, 1946)
Sátoraljaújhely (175-176. kép): Herceg Windischgraetz Lajos téglagyárát Réz Gyula bérelte a 19-20. század fordulóján. Török László gyűjtése.
Som (177. kép): A falu égetője a településtől D-re működött. Jelzése a II. Katonai térképen megtalálható (35. ábra).
Sur = Súr (178-182. kép): A téglaégető a községtől nyugatra, a csatkai határ felé létezett (36-37. ábra). Eredetileg uradalmi (Zichy) téglaégető volt. Két, egykori téglaégető mester neve is fennmaradt, akik a SUR téglabélyeget használták: Poschpihál János és Drescher József (Herczig 2006).
Süly (183. kép): Süly község téglaégetőjében használt jel. Nagy Péter gyűjtése.
Szakmár (184. kép): A Hajós városi téglagyárban égették, a hasonló bélyegformájú Szakmár, Hajós, Község, Gazdakör téglákkal egyetemben. Brandschott Csaba a jelen kötetben közöl adatokat róla.
Szák (185-191. kép): Az 1700-as évek első harmadától a Tata-Gesztes-Csákvári Esterházy Uradalom része volt a község. Ezt tanúsítja a községben fellelhető, - itt nem részletezett - CSU /Csákvári Uradalom/ + SZ /Szák/ bélyeges téglák sokasága. A 191. tégla Csépen került elő.
Szeged (192-193. kép): Az 1896-ban alakult Szegedi Keramit és Műtéglagyár RT (?) 14x6,5x6,5 cm-es burkoló téglája. Bencsik Rita gyűjtése.
Szentes (194. kép): A bélyeget az államosított Zsoldos-féle téglagyárban használták. A gyár részletes történetéről Bencsik (2010) tanulmányában olvashatunk.
Szob (195-197. kép): A Luczenbacher téglagyár jele.
Szólád (198-200. kép): A darabok Koczka Sándor gyárában készültek.
Tamási (201-204. kép): A ‘Tamási’ bélyeget viselő téglákat a város DNy-i felében, a Szemcsepusztára vivő út mellett létesített gyárban készítették, Krausz Vilmos tulajdonlása idejében (38. ábra). A gyár a ‘90-es években szűnt meg.
Tapolczafő (205-206. kép): A gyár (39. ábra) a 18. század végén még nem szerepel a jegyzékben (Mona i.m.), de a 30- as években már üzemelt. Az 1982-ben kiadott Veszprém megye földrajzi nevei kötetben ez szerepel: „Téglagyár....A század elején létesült, ma is működik”. Azon kevés gyárunk egyike, amelyik túlélt államosítást, szociálizmust, privatizációt és még most is termel. A másik téglabélyeg (SR&T) ismeretlen.
Tarcal (207-208. kép): A darabok Kovács Dezső téglagyárában (?) készültek. Hesz János és Szűcs István gyűjtése.
Tata (209-214. kép): A három tatai gyár közül kettő jelölte Tata felirattal a termékeit: az egyik a szomódi úti gyár (209-
211. kép), a másik a baji úti Esterházy gőztéglagyár (212-214.kép) jele. A gyárakat a III. katonai felmérés térképen így ábrázolják (40. ábra). A 214. képen az államosítás körüli időszakból származó darab látható. Nemes buzgalmában és az új rend igézetében a tégla készítője a vetőformából kitörte a koronát és a „Gróf” szó rövidítésére utaló betűt. Ez utóbbi Horváthy Lóránt gyűjtése.
Tápé = Szeged (215. kép): A ‘Tápé’ jelű darabokat a mellékelt térképen látható agyaggödrök környékén égethették (41. ábra). Bugyi Attila gyűjtése.
Tápé = Kistápé (216. kép): A Bikács közeli Tápé nevét rejti a Györkönyben és Bikácson lelt tégla. Dibusz Ferenc és Herczig Béla gyűjtése.
Tinnye (217-218. kép): Mészkőfejtő Vállalat és Téglagyár (Gecse, adattár) nevű cég készíthette.
Tszire = Tiszaszentimre (219. kép): A készítés helye és ideje ismeretlen. Lelőhely: Tiszaderzs.
Tnémedi = Tolnanémedi (220. kép): Az 1946-os KSH jegyzék szerint Reidl Sebestyénnek volt gyára a községben. A jelet ott használhatták, valószínűleg az államosítás után.
Torcs (221. kép): A mai egyesített Dénestorcsmicsérd falvai egyike volt Torcs. Az OF jelentése eleddig ismeretlen.
Újkér (222. kép): A II. Katonai felmérés térképén ábrázolnak egy agyaggödröt a településen (42. ábra). Egyéb utalást a helyi téglaégetésre vonatkozóan nem találtunk. A sopronkövesdi helytörténeti gyűjtemény darabja.
Újlak = Bp. III. (223. kép): Az Újlaki Tégla-és Mészégető RT jele, 1869 és 1908 között ezt használták. A későbbi jogutódoknak más volt a bélyegük (Kádár 2010).
Újpest = Bp. IV. (224. kép): A Fodor (1986) által citált, 1936-ban keletkezett jegyzék szerint Újpesten működött az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Téglagyára. Ez a gyár az államosítás előtt is létezett (KSH,1946). A bélyeget ott használhatták. Cseh István gyűjtése.
Uri (225. kép): Az Országos Kereskedelmi Hitelintézet téglagyárának(?) a terméke. Bölkény János gyűjtése.
Üröm (226. kép): A készítés helye és ideje jelenleg ismeretlen.
Vajta (227. kép): A községi téglagyár terméke.
Varsád (228-230. kép): Az 1856-90 között készült kataszteri térképen (43. ábra) a Rossmühle mellett látható egy bányagödör ábrázolás, közvetlen közelében pedig egy sárga (= fából készült) épület (téglaszárító?). Az ettől északra fekvő határrésznek pedig Ziegelthal a neve. A 30-as évek közepétől (Fodor 1986) a hőgyészi Goldberger és Gottlieb Téglagyárnak működött a községben telephelye (Gyáripari címtár 1946). Németh Zoltán és Tillmann Zoltán gyűjtése.
Vaszar (231-234. kép): A település a Győri Püspökség birtoka volt, így értelemszerűen a téglaégető is. egyházi kézen volt. A helyét a 44. ábra szemlélteti. GYPU = Győri Püspökségi Uradalom, a BK monogram ismeretlen.
Vátz, Vácz = Vác (235-240. kép): A többféle Vác bélyegű tégla közül a legrégebbi a Vátz jelű, amely az 1700-as évek második felére datálható, és valószínűleg a Káptalani Téglaházban készült. A téglaház helyét is ismerjük, a „Naszál szur- dokban volt” (Gecse, adattár, kézirat). A P&L jelentése egy 1912-ben készült összeírás szerint Pápa és Lövinger (Veszprémi Tegulárium, kézirat, eredetmegjelölés nélkül). Az O&R az Oberlander és Reiser -féle téglagyár bélyege volt. A BJ, FL&BE és DésR jelentése egyenlőre ismeretlen.
Vári = Gyulavári (241-244. kép): A településen gróf Almássy Dénesnek volt uradalmi téglagyára az 1800-as évek végén (Mona i. m.). 1930-ban Koffler „Gyulavári Uradalom Paradicsomi Téglagyárát” sorolja fel a jegyzékében.
Verőce = Nógrádverőce (245. kép): A téglát valószínűleg a közeli Vácon, illetve Nagymaroson készítették.
Veze = Vezekény (246. kép): A Kofrányi család téglagyárában (Tallós és Vezekény között) készült a mellékelt darab (Resko és Toncko 2000).
Visegrád (247-249. kép): Gyártója ismeretlen, talán az Oblatt és Nágel-féle gyárban készült (Gecse adattár, kézirat). Izsák Gábor gyűjtése.
Zsigárd (250-252. kép): Ürge és Társai Téglagyár, Zsigárd. „A cég társtulajdonosai Ürge Ernő és a vágsellyei származású Donát Sándor voltak. A gyár egy kör alakú kemencéből, téglaszárítóból, kéményből, gépházból állt. A szükséges energiát egy gőzgép szolgáltatta. Az alkalmazottak száma 1923-ban 12 volt. 1945 után vezetését Václav Kubis vette át” (Pokreis 2005)
Rövidítések: ‘D’ = domború, ‘M’ = mélyített, ‘MD’ = mélyítésben domború, ‘MM’ = mélyítésben mélyített, LH = lelőhely
Az itt felsorolt téglák Németh Ferenc (6), Riba Tamás (10,39,202,204), Nagy Péter (15,47,55,56, 65,66,77,78), Bartalos Alfréd 17,50, Halász Imre (30,52,80,206,238,243), Tillmann Zoltán (38,116,135,136,137,230), Csitár István (41), Bazsó Zoltán (46,91), Kádár József (49,171), Bencsik Rita (53,59,192), Bugyi Attila (58,207), Dibusz Ferenc (63,200,208), Menyhárt Miklós (69,83,160), Benkő József (71,244), Izsák Gábor (88,119), Sopronkövesdi Helytörténeti Múzeum (122,222), göllei téglakiállítás (149,193), Szalay István (196,197,237,245), Cseh István (224), Németh Zoltán (228), Cservenák Péter (236) tulajdonában vannak, köszönet a fényképek átengedéséért.
Továbbá: jelen sorok írója a gyűjteménye gyarapításáért köszönetét fejezi ki az alább felsorolt tagtársaknak: Nagy András (1), Molnár György (3), Németh Ferenc (5), Tillmann Zoltán (8,89), Váradi Tibor (9), Deszecsár Tomiszláv (16), Bencsik Rita (33), Izsák Gábor (42,235,248,249), Ábrahám Tamás (67), Menyhárt Miklós (68), Hesz János (72,210), Rozgonyi Zoltán (73), Bazsó Zoltán (74,191), Riba Tamás (75,), Kakuszi Norbert (82), Slavomil Sottl (84,99), Vámos Tamás (90), Tóth János (92), Wittmann Ferenc (93,138,203), Kaleszdorfer József (102), Dibusz Ferenc (107), Török László (139,175,176), Kronome Balázs (140), Nagy Péter (141,183), Csitár István (150), Tálas Tamás (154), Szénássy Árpád dr (157), Petrovics Attila (158), Szilágyi László (159), Kanyicska Gábor (161,218), Makai Erika és Albert Zsolt (167), Kegli Teréz (172), Faggyas Zsolt (184), Cseh István (198,199), Szűcs István dr (209), Horváthy Lóránt (216), Bölkény János (225), Jozef Kršek (123)
A fényképek Herczig Béla gyűjteményében készültek
Jegyzetek, irodalom:
Balogh Zoltán (1996): Drégelypalánk – Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht, Bp. p.71
Bencsik Rita (2010): Az egykor szebb napokat látott szentesi Zsoldos téglagyár – in: Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (szerk. Herczig B.) Monarchia BTE, p: 98-102
Borovszky Samu(1904): Magyarország vármegyéi és városai - in: Arcanum DVD Könyvtár, I-IV,
Fodor József (1986) -in: Fodor-Lővei-Pusztai: Magyarországi Bélyeges Téglák Katalógusa - OMF-Magyar Építészeti Múzeum, Veszprém
Fodor József (1997): A volt Veszprémi Téglamúzeum emlékére - magánkiadás, Veszprém, pp.158
Gecse Albert (évsz. nélkül): Magyarország tégla- és cserépégetőinek cím és adattára I. Budapest és Pest megyei téglaégetés és téglagyártás cím és adattára a római kortól 1949-ig - Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest – kézirat
Gyáripari címtár (1946): Kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar - KSH, Budapest, p.80-92 Herczig Béla (2006): Vallanak a súri téglabélyegek – Súri trombitás 1 (1): 10-11.
Kádár József (2005): Kőbányai téglagyárak – Új Mandátum Kiadó, Budapest, pp.144
Kádár József (2010): Óbuda téglagyárai -az Újlaki- in: Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (szerk. Herczig B.) Mon- archia BTE, p: 17-28.
Kádár József (2010): Óbudai téglagyárak – Új Mandátum Kiadó, Budapest, pp.310
Koffler Károly (1930): Ipari címtár * Beszerzési források – Magyar Külker. Int. Bp. pp. 87-99.
Mona Ferenc (1988): Tégla- és cserépgyárak Magyarországon a XIX század végén – Egyetemi könyvtár, Bp. kézirat
Pokreis Hildegarda (2005): A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön – in.: Mátyusföld II. (szerk. Bukovszky L.)- Fórum Kisebbségkutató Int., Lilium Arum, Komárom-Dunaszerdahely, 197-219
Resko Sándor és Toncko Miklós (2000): Vezekény, az Esterházyak faluja – Honismereti Kiskönyvtár (161), KT Kiadó, Komarno, pp.16
Rokolya Péter (2009): Páty. Régi képeslapok és emlékek gyűjteménye – Kiscsillag Kft. Páty, pp.96. Siklósi Gyula (1993): Miből épült Budakeszi? - Budakeszi és vidéke, 1993 (3), 8-9.
Siklósi Gyula szerk. (2007): Miből épült Fehérvár? - Bélyeges és monogramos téglák, Kiállítási katalógus, Széphő zRt.
Székesfehérvár, pp. 128.
Veszprém megye földrajzi nevei, Pápai járás (1982): Magyar Nyelvtud. Társ., Bp. Veszprémi Tegulárium összeállítása (évszám nélkül): Magyarországi téglagyárak, kézirat Vidosa Elek (2000): Szentantalfa község krónikája – Szentantalfa önkormányzata, pp. 16. http://www3.arcanum.hu/kataszter/
Az ábrák jegyzéke
1. ábra Az abai téglagyár a 2.kat. felmérés térképen
2. ábra: Az ajkai téglagyár helye
3. ábra Szentantalfai téglaégetők (Veszprém megye földrajzi nevei kötetből)
4. ábra: Avaspuszta téglagyára (ZO) a III.katonai felmérés térképen
5. ábra: Báb téglavetője (ZS) a 2.katonai felmérés térképen
6. ábra: Bátaszék téglagyára (ZO) a III. katonai térképen
7. ábra: Beled, téglaszárító (ZS), II. Katonai térkép
8. ábra: Borsosgyőr, téglaszárító (ZS) a II. katonai térképen
9. ábra: Borsosgyőr, téglavető a kataszteri térképen (1856-90)
10. ábra: Nagycenk téglaégetője az I. Katonai térképen
11. ábra: Csenke major agyagbányája a II. Katonai térképen
12. ábra: Decs téglagyára a községtől Ny- ra a II. katonai térképen
13. ábra: Drégelyi églagyár az 1930-as évek elején
14. ábra: Dunaszekcső 2 téglagyára a III. Katonai felmérés térképen
15. ábra: Érsekújvár II. Katonai felmérés térképen
16. ábra: Galánta a II. Katonai felmérés tékrépén
17. ábra: Gic téglaégetői (Veszprém megye földrajzi nevei kötetből)
18. ábra: Gyönki agyaggödrök és téglaégetők (1856-90)
19. ábra: Hidas téglaégető a II. Katonai térképen
20. ábra: Ják, téglaégető a Téglaszin határrészben (1856-60)
21. ábra: Kapoly téglaégetője a II. Katonai felmérés térképen
22. ábra: Téglavető Kéttornyúlak-Dáka között (1856-90)
23. ábra: Kölesd téglagyára a III. Katonai felmérés térképen
24. ábra: Körtvélyespuszta téglagyára, II. Katonai felmérés térkép
25. ábra: Malacka téglaégetője (Ziegeley) a II. Katonai felmérés térképen
26. ábra: Martfű téglaégető,III. Katonai felmérés térkép
27. ábra: Kisbogdány, agyaggödör ábra a II. Katonai térképen
28. ábra: Nagyszombat, téglagyárak sora a városfal K-i tövében
29. ábra: Téglaégető Nánától Ny-ra a II. Katonai térképen
30. ábra: Hacker Ödön téglagyára az 1930-as évek végén
31. ábra: Pornó téglaégetője (1856-60, Kataszteri felmérés)
32. ábra: Rum, Dk-i községi téglaégető,1856-60, kataszteri felmérés
33. ábra: Rum bányagödör É-ra, II. Katonai felmérés térkép
34. ábra: Sári puszta téglaégető, III. Katonai felmérés térkép
35. ábra: Som községi téglagyár, II. Katonai felmérés térkép
36. ábra: A súri téglaégetők helyszíne (Komárom megye földrajzi nevei)
37. ábra: A súri téglaégető a Kataszteri térképen (1856-90)
38. ábra: Tamási téglagyára az 50-es években
39. ábra: Tapolcafő téglagyár és agyaggödör (Kataszteri térkép,1856-90)
40. ábra: Tata téglagyárai a III.Katonai felmérés térképen (1-Esterházy 2-Szomódi uti 3-Gansz)
41. ábra: Tápé agyaggödrei a II. Katonai térképen
42. ábra: Újkér agyaggödre a II Katonai térképen
43. ábra: Varsád téglaégetője a Rossmühle mellett (1856-90)
44. ábra: Vaszar a téglavető agyagbányája (Veszprém megye földrajzi nevei)
45. ábra: Poltár uradalmi téglagyára korabeli képeslapon
46. ábra: Esterházy Téglagyár, Tata, 1900-as évek közepe, képeslap
47. ábra: Az újlaki téglagyár a múlt században, képeslap