Szerző: Tóth János
A kezdetek
Merre is van Tiszadob? Tiszadob, ez a 3200 lakosú nagyközség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavas- vári közigazgatási kistérségben, a Tisza bal partján helyezkedik el. A település az Alföld és a Hegyalja közötti Tisza völgyben, Nyíregyházától 46 km-re, Debrecentől 80 km-re és Miskolctól 42 km-re fekszik.
A régészet mai ismeretei szerint az újkőkor óta (neolitikum 7500- 6500 év) folyamatosan lakott település. Első okleveles említése 1256- ban a Váradi Regestrunban történt. Andrássy Károly (1725–1795). Ettől az évtől kezdődően 1945-ig az Andrássyak Tiszadob legnagyobb földbirtokosai maradtak. A történetünk 1741-ben kezdődik: ekkor beházasodás révén jelent meg Tiszadobon mint földbirtokos az első Andrássy, mégpedig báró
Mária Terézia királynő I. Andrássy Károly császári és királyi kama- rást és tábornokot 1779-ben grófi rangra emelte. Az előnévhez és a ranghoz azonban egyelőre nem járult főúri vagyon. Az Andrássyak tehetősek voltak, de nem dúsgazdagok. Igazi gazdagságra csak a tizen- kilencedik század folyamán tettek szert, mégpedig házasság útján. III. Andrássy Károly, a grófi címet szerzett tábornok unokája nőül vette
Szapáry Etelkát, Magyarország leggazdagabb örökösnőinek egyikét. A nehezen visszaperelt Csíkszentkirály, az erdélyi Dubrin, a Zemplén-megyei Tőketerebes, a mindig is birtokolt Krasznahorka és Betlér mellett az Andrássy örökösök immár a gazdagon termő Tiszadobot is magukénak tudhatták.
Tiszadobon földtulajdonnal rendelkező Andrássyak
Gróf Andrássy (I.) Károly (1725–1795), felesége gróf Nádasdi Rebeka. Fia gróf Andrássy (III.) József (1762- 1834) felesége gróf Csáky Valburga és unokája gróf Andrássy (III.) Károly (1792–1845) felesége gróf Szapáry Etel- ka. III. Károly grófnak három fia született.
- gróf Andrássy Manó (1821–1891) felesége gróf Pálffy Gabriella.
- Politikus, vasgyáros, vadász és utazó. 4 lánya és egyetlen fia, aki egyben örököse is gróf Andrássy Géza (1856– 1937) felesége gróf Kannitz Eleonóra.
- gróf Andrássy Gyula (1823–1890) felesége gróf Kendeffy Katalin.
- Politikus, az Andrássy család legkiemelkedőbb alakja. Magyarország miniszterelnöke (1867–1871). Két fia és egy lánya született: gróf Andrássy Tivadar (1857–1905) felesége gróf Zichy Eleonóra; (Tivadar gróf három lánya közül Tiszadobon született gróf Andrássy Katinka (1892–1985) a „vörös grófnő”, aki gróf Károlyi Mihály felesége lett), gróf Andrássy Gyula ifj. (1860–1929) felesége gróf Zichy Eleonóra, és gróf Andrássy Ilona (1858–1952) gróf Batthyány Lajosné.
- gróf Andrássy Aladár (1827–1903) felesége gróf Wenckheim Leontine. Nagybirtokos, honvéd őrnagy, po- litikus. Egy lánya gróf Andrássy Mária (1865–1953) gróf Széchenyi Imréné és egy fia, gróf Andrássy Sándor (1863–1946) felesége gróf Esterházy Mária született.ű
Tiszadob nevezetes épületei
A község kevés olyan írásos emlékkel rendelkezik, amelyekkel az Andrássy család 204 éves tiszadobi birtoklá- sának minden részletét fel lehetne deríteni. A múltban kutakodó ember legnagyobb segítsége a még élő öregek feljegyzései, fényképei és elbeszélései. Tiszadobon az idős Gyula grófon kívül máig leggyakrabban az ifjú Gyula grófot, Sándor grófot és az ő szeretett feleségét, a „méltóságos asszonyt,” gróf Esterházy Máriát emlegetik.
Kezdetben az Andrássyak felosztatlanul használták a birtokot, később felosztásra került, de erről hiteles íratok nem léteznek a faluban. Kézzelfogható Andrássy örökségei Tiszadobnak a fennmaradt épületek, melyek egy része egyben a község nevezetessége is. Van közöttük világraszóló kastély (1. ábra), kisebb kastélyok (2–3. ábra), külön- leges formájú terménytároló (4. ábra) és több, formáját tekintve jelentéktelennek számító épület.
2. ábra: gr. Andrássy Aladár kastélya,
épült a XIX. sz. elején.
Fotó: www.tiszadob.uw.hu
1.ábra: gr. Andrássy Gyula kastélya, épült 1880–1885.
gr.Andrássy Sándor majorságában állott.
Fotó: www.tiszadob-szep.hu
4. ábra: Tubus magtár. Épült a XVIII. sz.
2. felében. Fotó: www.vendégváró.hu
3. ábra: gr. Andrássy Sándor kastélya (kis kastély)
Fotó: Tóth J.
Tiszadob kevésbé nevezetes épületei
Több olyan épületet találunk a községben, amelyek valamikor fontos szerepet töltöttek be.
Ilyenek például a volt cselédházak, lakások, az intézők házai, a felügyelő háza és az egykori majorságok külön- böző gazdasági épületei. Az épségben megmaradtak közül többnek ma is van funkciója. Van, amelyikben iskola működik, van, amelyik lakóház, de néhányuk, sajnos, már semmilyen célt nem szolgál. Ezek állapota lehangoló látványt nyújt (5–8. ábra). A grófi időben ezek közvetlen környezetében több melléképület (gazdasági épület, mű- hely) is állt. Téglagyűjtők szempontjából viszont „paradicsomnak” tekinthetők ezek az épületek, hiszen az eddig előkerült Andrássy téglák kb. 80%-a, az Andrássy cserepek 100%-a ezekből származik.
5. ábra: A háromszintes magtár épület. Fotó: Tóth J. 6. ábra: A tiszti lakás. Fotó: Tóth J.
7. ábra: A tiszti lakás nyugati oldala. Fotó: Tóth J. 8. ábra: Cselédlakások épület maradványai. Fotó: Tóth J.
A téglák nyomában…
Az épületek átalakításakor, bontásakor előkerülő téglák kiválóan alkalmasak arra, hogy az egykor volt tulajdo- nosukról, készítőjükről árulkodjanak. Az eddig összegyűjtöttek közül mintegy 40 fajta bélyeges tégláról derült ki, hogy Andrássy család valamelyik tagja monogramját, jelét hordozzák.
Az eddig rendelkezésre álló térképeken (1-2-3. katonai felmérés térképek) helyben csak egy, a közeli környé- ken pedig két téglaégetőnek találtuk nyomát. Az 1. Katonai térképen, a községtől Dny-ra, a Puszta halom nevű településrészen feltüntettek egy téglavetőt (Zh = Ziegelhütte – 9. ábra). A másik két közeli téglaégetőt Tiszabű- dön és Büdszentmihályon ábrázolták. (3. Katonai felmérés térkép – 10. ábra). Feltételezhető ugyanakkor, hogy a szükséges mennyiségű téglát a település határában más helyeken, más időszakokban, alkalmanként megbízott téglaégetőkkel készíttették el. Erre utal az alábbi levéltári forrás:
10. ábra: Tiszabüd és Büdszentmihály két téglagyára
(Z.O.=Ziegelofen) harmadik katonai térképen.
9. ábra: Az első katonai térkép tiszadobi részlete.
(Zh=Ziegelhütte)
A nyíregyházi levéltár egyik dokumentumában (cit. Kurucz, 1989)5 találtunk leírást a Tiszadobon feltárt régé- szeti leletekről. Ebben az áll, hogy 1938 nyarán Tiszadob határában, a Borzik-tanyán téglakészítés folyt.
„10. Tiszadob-Borzik. 1938. július 11-én Sőregi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója értesítette Kiss La- jost, hogy Tiszadob határában a Borzik-tanyán, a miskolci református püspöki birtokon téglakészítés alakalmával rézkori sírokat dúltak szét. (Alispáni jel. 1938.) Az ott dolgozó Erdős Mihály téglaégető munkás, hajdúböszörményi lakos 3 edényt és 21 darab márványgyöngyöt Maghy Zoltán böszörményi festőművésznek adott el, aki ezeket július 11-én bevitte a Déri Múzeumba. Erdős Mihály elbeszélése szerint több mint 50 sírt pusztítottak el. Kiss Lajos ilyen előzmények után július 26-án ment ki a helyszínre. A lelőhely a községtől délkeletre mintegy 8-10 km-re eső Borzik tanyától nyugatra, a Király-ér mellett van. (Kalicz 1956., Kalicz-Makkay 1977. 405. lelőhely) Kiss Lajos helyszíni szemléje során megállapítota, hogy a dombból mintegy 300 négyszögöl nagyságú területet már elbányásztak, s a sírok ebből kerültek ki.”
A készíttető gróf Andrássy Sándor (1863–1946) volt, mivel a téglakészítés az ő birtokán történt. Az egykori tanya helyén talált téglák a 31.–35. képeken láthatóak. Természetesen más térképeken, kataszteri összeírásokban és levéltári dokumentumokban továbbra is folytatjuk a kutatást. A téglakészítéshez szükséges négy „Őselem” rendelkezésére állt a Tiszadobiaknak. Volt alkalmas minőségű FÖLD (agyag), VÍZ a formázáshoz, LEVEGŐ a szárításhoz és TŰZ az égetéshez (Kádár, 2005)6. Az előkerült téglák formájából, alakjából, jelöléseiből látszik, hogy a téglák kézi vetésűek, ládában készültek, melyeknek aljába belevésték a betűket és évszámokat. Előkerültek évszámos téglajelek is. Van olyanok, amelyeken csak az évszám szerepel (1–4. kép), de van olyan is, amelyen a tulajdonos nevét kíséri az évszám (5. kép). Koronával ellátott tégla eddig egy került elő gróf And- rássy (I.) Károly idejéből (6. kép). A leggyakoribbak a készíttetők nevének és társadalmi rangjának kezdőbetűivel ellátott téglák: GA (Gróf Andrássy), GAK (Gróf Andrássy Károly), CA (Comes Andrássy), GAA (Gróf Andrássy Aladár), GAS (Gróf Andrássy Sándor), GAM (Gróf Andrássy Manó) (7–36. kép). Kuriózumként néhány állatnyomos (kutya, macska) téglára is bukkantunk (37–43. kép). A téglák többnyire fekvő formátumúak, de ritkán előfordulnak állóak is (16–17. kép CA). Találtunk egy-két ligatúrás darabot is (GA, GAK), amelyeken az egyik betűelem a másik betűelemnek is része vagy a betűket egymásra írva alakították ki a téglabélyeget (5., 6., 36. kép) Az Andrássy sorozatot néhány ‚billogzó‘-val jelölt tetőcserép zárja. A következő 5 fajta hódfarkú cserép (44– 48. kép) a 6–7. ábrán bemutatott tiszti lakás épületéből származik. Ebben az épületben a legidősebb évszámos tégla az 1790-es dátumot viseli. Építtetője gróf Andrássy (I.) Károly volt. Az Ő, téglán ábrázolt hat féle monogramja mellett két cserépen is megtaláltuk a jelét. Végezetül a településen talált „import” téglákat soroljuk fel (49–57. kép).
Összefoglalás
Az eddig megtalált téglák alapján elmondható, hogy Tiszadob gazdag múlttal rendelkezik, bár az Andrássy család életében a tiszadobi birtok nem játszott központi szerepet. Minden Andrássyval kapcsolatos könyv, tanul- mány és jegyzet ugyan említést tesz a községről, de nagy részletességgel sehol nem olvashatunk Tiszadobról. A községgel foglalkozó eddigi kutatások nem terjedtek ki az itt található épületek eredetére, történelmére. Kivétel a legfiatalabb Andrássy épület, „A Kastély”. Keveset lehet tudni az építkezés folyamatáról, de az építőanyag, így a téglák eredetéről, származásáról meg végképp semmit. Egy téglagyűjtő szemszögéből nézve az épület talán kevés- bé érdekes, mivel a falu összes többi épülete idősebb Andrássy Gyula kastélyánál (1880–85).
Sok-sok olyan épület van még Tiszadobon, amelyből még nincs a gyűjteményben egyetlen tégla sem. Ilyen például a „nagy kastély” és a körülötte lévő kiszolgáló épületek, a „kis kastély”(a mai Polgármesteri Hivatal), az Ó-Kenézi kastély, a volt Csárda épülete, a volt Tsz-magtár, a Tubus épülete, a régi „nagy iskola”, több olyan egykori cselédház, ami most lakóház és a régi Malom szomszédságában megmaradt épületek.
Mindez azt jelenti, hogy a gróf Andrássy család 204 éves tiszadobi jelenléte alatt hagyott hátra munkát a jelen kor szorgos és kitartó téglagyűjtői számára.
---------
- Bugya István (2006): p.7-8 ( ‚Merre van Tiszadob‘ c. fejezetből) - In: Tiszadob, Tiszadob Nagyközség Önkormányzata
- Gál Mária - Russu Tibor (2002): p. 27-33 (nevek és születési adatok ‚Az Andrássy család‘ c. fejezetéből valók) - In: A csíkszent- királyi Andrássy család nyomában, Csíkszentkirály
- Dr. Csucsomi (2005): p.48-64 (‚Nemzetségnek két ágra oszlása‘ c. fejezet) - In: A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története, Méry Ratio, Budapest, pp. 114 (a mű eredetileg 1900-ben Rozsnyón, Kovács M. nyomdájában készült).
- Az épületek és a helyszín múltjával kapcsolatos információk Szőke Sándor nyugdíjas „Tiszadob – kutató”-tól származnak, melye- ket ezúton is köszönök. A képek saját készítésű fotók.
- Kurucz Katalin (1989): A nyíri Mezőség neolitikuma - Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 28: p.76, Nyíregyháza
- Kádár József (2005): Kőbányai téglagyárak - U.M.K. Kiadó, Budapest, p.14