Szerző: Nagy Péter

A kastély és uradalom vázlatos története

Tallós (Tomášikovo) Szlovákiában a Nagyszombati kerület Galántai járásában, a Galántát Dunaszerdahellyel összekötő mintegy 30 km hosszú útszakasz felezőpontján, a Feketevíz és a Kis-Duna folyók között fekvő mátyus- földi község. Tallós ősidők óta lakott hely, környékén egykor rómaiak és a kelták ütöttek tábort.

A település a semptei uradalom részeként 1647 óta van az Esterházy család tulajdonában. 1760-ban Esterházy Ferenc (1.ábra) barokk-klasszicista stílusú kastélyt építtetett Tallóson, feltételezhetően a család híres építészei- nek, Fellner Jakabnak és Tallherr Józsefnek a tervei szerint, mégpedig egy 17. századi reneszánsz kastély öreg alapjaira.

1. ábra: gróf Esterházy Ferenc portréja

A környéken egyébként több Esterházy kastélyt is ismerünk, például Galántán (Galanta), Cseklészen (Bernolákovo), Szencen (Senec) és Jattón (Jatov). A kastély és az udvar területe kicsivel nagyobb, mint egy hektár. Körülötte 22 ha kiterjedésű értékes park található, melyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. A kastély volt árvaház, büntetőintézet majd később iskola.

1763-ban a tallósi kastélyban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki Bécsben. Az árvaház elköltöztetésével egyidejűleg az 1772-ben Szencen létrehozott első országos büntetőintézményt (fe- nyítőházat) – melynek alapítója szintén Esterházy Ferenc volt, – a tallósi kastélyba helyezték át. Esterházy Ferenc főkancellár után a tallósi kastély birtokosa a fia, ifj. Esterházy Ferenc (1758–1815) lett. Őt ugyanúgy a fia, Esterházy Mihály (1794–1866) követte az örökségben. Az 1820–30-as években a kastélyt – ha nem is állandó jelleggel – ő lakta.

Utód nélkül halt meg, minden vagyonát testvérének, Esterházy Károlynak (1799–1856) a fiai örökölték. A tallósi kastély Esterházy Antalé (1820–1889) lett. Esterházy Antalt a majorátusban fia, Mihály (1853–1906) követte. Mihály gróf fiúörökös nélkül halt meg. Két lánya maradt, Vera (sz. 1889) és Mária (sz. 1895).2 Ebben a korszakban (1910 körül) a kastélyt egy éven át restaurálták. Esterházy Mária 1913-ban nőül ment Pálffy-Daun Józsefhez. Két évvel az ugyancsak Mária névre (sz.1915) keresztelt kislányuk megszületése után azonban elváltak. Még az első világháború előtt a Pálffy családhoz a Fiat gyártól instruktor érkezett, Cereseto Virgilio személyében, akit a háború kitörése után Tallósra internáltak. Tallóson Cereseto megismerkedett Esterházy Máriával, Pálffy-Daun József eltaszított feleségével, s 1919. január 2-án Budapesten – a grófi család nemtetszése ellenére – polgári házasságot kötöttek.

2. ábra: A tallósi Esterházy-kastély napjainkban

Esterházy Mária előző házasságának érvénytelenné nyilvánításáról szóló szentszéki döntés után, 1921. november 27-én, a tallósi templomban egyházilag is szentesítették a frigyet. Gróf Esterházy Mihályné 1927. júl. 25-én halt meg Bécsben. Mária Olaszországban halt meg 1928. szept. 2- án. Mária nővéréről, Veráról csak annyit tudunk, hogy Bécsben élt, szegényes életkörülmények között. 1933-ban az ábrahámi gróf Esterházy Károly leánya, Ilona grófnő (Mária unokanővére) feleségül ment a megözvegyült Cereseto Virgiliohoz. 1945-ben Olaszországba költöztek. A távozásuk után a kastélyban az állami gazdaságnak lett irodája. Az 1949/50-es tanévben a főépület jobb szárnyában az óvodát helyezték el, a Feketevíz felőli földszintes traktusban pedig két helyiséget a magyar iskola rendelkezésére bocsátottak.

1951-ben kívül-belül tatarozták a kastélyt. A kastély jelenlegi állapotát a 2. ábra szemlélteti.

 Téglakészítés Tallóson

A téglakészítésre vonatkozó feljegyzések -mint a legtöbb esetben- nagyon hiányosak. Egy bejegyzést találtunk Vende Aladár4 tollából: „Vezekény, magyar nagyközség, melynek 164 háza és 945 róm. kath. vallású lakosa van. Első nyomát a pápai tizedszedők jegyzékében találjuk, a hol Vesequenh alakban van említve. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 4 1/2 és a borostyánkői urak ugyanannyi portával szerepelnek. 1647-ben özv. Thurzó Mihályné bírja. Többet nem tudunk róla, legföljebb azt, hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. A katholikus templom 1718-ban épült, de 1778-ban kibővítették. A községben van posta, de távírója és vasúti állomása Diószeg. Ide tartozik a Tállosi (sic!) téglaház”.További támpontot a II. Katonai felmérés térképen látható három potenciális agyaggödör jelenthet. Ezeken az agyaglelő helyeken is készíthették tábori körülmények között a korábbi időszakokban is a szükséges téglamennyiséget. A két világháború között az Esterházy Mária – Cereseto Virgilio házaspár birtokai Tallós, Vezekény, Feketenyék, Pozsonyeperjes, Nádszeg, Királyrév, valamint Alsó- és Felsőszeli határában voltak. Magunk is ezen településekről származó téglákat azonosítottunk Esterházy téglaként.

3. ábra: Tallós a 2. katonai térképen     

Gondolatok a téglabélyegekről

Mint feljebb láttuk, a tallósi kastély 1760-ban épült fel, egy korábbi, reneszánsz kúria alapjait is felhasználva. Erről az egykori épületről alig maradt fenn információ, de a tallósi plébánia irattárában őrzött, 1756-ban kelt latin nyelvű vizitációs jegyzőkönyvben ez olvasható: „a földesúr méltóságos galántai és fraknói gróf Esterházy Miklós úr. Ezen a helyen rezidenciája, lakóhelye van, amiben egyházhatósági engedéllyel felállított kápolna van”. Ezt az épületet bontották el, ill. építették át a két időpont (vizitáció és az építés) közötti négy évben. Feltételezésünk szerint a GEM, CNE és a durva kidolgozású GEM + korona jelű téglák, amelyek a kastély szomszédságában levő cselédépületből és a kastélypark egykor létezett kerítéséből származnak, Gróf Esterházy Miklós / Comes Nicola- us Esterházy (1711–1764) koronaőr monogramját rejtik (1–5. kép), míg a betűformában hozzájuk hasonló GEF különféle variációi a testvére, a kastélyépítő gróf Esterházy Ferenc (1715–1785) téglái és szignója (6–10. kép).

Az 1800-as évek elején a birtokos már Esterházy Mihály (1794–1866) volt, de ő nem élt állandó jelleggel Tallóson, csak vadászkastélyként használta az épületet. Ezért véljük azt, hogy a sok GEM és GEM koronás tégla az 1853–1906 között Tallóson élt Esterházy Mihály neve kezdőbetűit jelenti. Utódja nem lévén, a halála után testvére, Esterházy Károly fia, Esterházy Antal (1820–1889) örökölte a birtokot, ill. az épületet. A GEK és a tükrös CCE (Comes Carolus Esterházy?) monogramos téglák talán Esterházy Károly ábrahámi grófra utalhatnak (11–12. kép), az EA és GEA betűk pedig Esterházy Antal nevét rejtik (13–22. kép).

A kastély életében a következő nagyobb renoválási – átépítési periódus Esterházy Mihály (1853–1906) és lányági örökösei Esterházy Mária és Vera idejében volt. Ebből az időszakból maradhattak ránk a koronás GEM, GEMN és GEMÖ téglajelek. A lehetséges értelmezések: gróf Esterházy Mihály, és/vagy gróf Esterházy Mária, a GEMN talán gróf Esterházy Mihály neje és a GEMÖ pedig meglehet, Gróf Esterházy Mihály örökösei? (23-39. kép). A két világháború közti időszak irataiból kitűnik, hogy a két Esterházy lány között létezett egyfajta birtokmegosztás. Egy, a 20-as években kelt dokumentumban Taksony és Hidaskürt mint Esterházy Vera, Feketenyék, Felsőszeli, Tallós községek és Dögösmajor meg mint Cereseto Mária tulajdona szerepel. A környéken elterjedt GEV feliratú darabok értelmezése fentiek alapján lehet Gróf Esterházy Vera (40-41.kép). (Mint fennt láttuk, az egyik uradalmi téglaégető Vezekényben volt, emiatt nem zárható ki a Gróf Esterházy, Vezekény értelmezés sem).

A későbbiekben, valószínűleg az uradalmi téglaház agyaglelőhelyére települve létesült Vezekényben „egy téglagyár is, amit a Felsőszeli felé vezető út kezdetén épített egykor a Kofrányi család”. Az ő jelük domború VEZE és KoF felirat volt (42-43.kép).

Korban talán a legfiatalabbak a PEM feliratú és hercegi koronával jelölt darabok (44-45. kép). Ezek a bélyegek Esterházy Antal és Esterházy Mihály által készített téglabélyegek ‚stílusjegyeit‘ hordozzák (v.ö. 21–22., 29–31. képek). A lehetséges magyarázat a következő: Adatunk van arra nézve, hogy az 1910-es évek elején a kastélyt renoválták. Mivel Esterházy Mihály 1906-ban elhunyt, ezeket a munkálatokat az örökösei végeztették el. Esterházy Mária 1913–1917 között volt a felesége herceg Pálffy-Daun Józsefnek. A házaspár Tallóson élt, és irányította a gazdaságot. Kézenfekvőnek látjuk, hogy az addigi szokás szerint a téglabélyegeken is a tulajdonos monogramját jelenítették meg: Pálffy(né)-Esterházy Mária. Ez a feltevés a hercegi korona használatára is választ ad. (Megjegyezzük, ez a jelenség nem volt példa nélküli, gondoljunk csak a CFZF jelű Zichy-Ferraris, vagy a CAE /Comes Aspremont-Erdődy/ téglabélyegekre.)

Köszönetnyilvánítás: A szerző köszönettel tartozik dr. Herczig Bélának a bélyegértelmezések megadásáért és a fotóanyag elkészítéséért.

--------

1. Gágyor József (1995): Tallós - Látnivalók- Honismereti Kiskönyvtár (28), Komáromi Nyomda, Komárno, pp.16
2. Családfa adatok: Nagy Iván (1857): Magyarország családai
3. Gágyor József (1999): Tallós- Az Esterházy kastély- Honismereti Kiskönyvtár (138), KT Kiadó, Komárno, pp.16
4. Pozsony vármegye községei - In: Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai, Apolló Irodalmi Társaság, Bp.
5. Gulassa K.László (1941): Komárom vármegye évkönyve, Grafika, Sátoraljaújhely, p.316-317
6. Gágyor 1999, i.m.
7. Gágyor 1999, i.m, p: 6
8. Simon Attila (2008): Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között-Nostra tempora 15, Fórum Kisebb- ségkutató Intézet, Somorja, 230. melléklet
9. Resko Sándor és Tončko Miklós (2000): Vezekény, az Esterházyak faluja - Honismereti Kiskönyvtár (161), KT Kiadó, Komárno, pp.16