Szerző: Szűcs István dr.

„Kevésbé tudományos igényű”, vitaindító esszé

Előzmények

Minden téglatörténetet bemutató eddigi cikkünk úgy kezdődik, hogy elmeséli annak a telepü-lésnek a történetét, amely a bemutatandó téglákkal keletkezés szempontjából szoros kapcso-latban van. Ez a cikk e szempontból is rendhagyó lesz, hiszen nem ismertetjük Győr történel-mét, mivel azt az „Ízelítő Győr tégláiból” című korábbi esszében már megtettük, továbbá azért sem, mert a győri téglaégetés általános részének könnyen elérhető, jelentős irodalma van.

Annyit azonban megemlítünk, hogy a rendelkezésünkre álló téglagyűjtemények, történelmi források és régebbi/újabb tanul- mányok alapján kimondható, hogy Győrben – kissé szabadon fogalmazva – két ember égetett téglát: boldog és boldogtalan. Nem volt ez azonban mindig így! A régi időkben a téglaégetés úri (egyházi és világi) valamint városi kiváltság volt, polgári vagy más magánszemélyek csak kb. az 1850-es évektől égethettek szabadon téglát. Ezért az igazán réginek számító téglák (az 1500-1700-as évekből) kivétel nélkül valamely egyházi, világi vagy katonai státuszhoz illetve méltósághoz kötődtek. Mára azonban több mint négy-száz féle, különböző jelzéssel ellátott győri téglát ismerünk, s ez a kör folyamatosan újabb darabokkal gazdagodik. Nincs még egy magyar város, ahol ennyiféle jelölt téglával találkoz-hatnánk.

Problémafelvetés

Ebben az eszmefuttatásban olyan témát feszegetünk, ami a Monarcia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete tagságának jelentős részét – és más téglagyűjtőket is – élénken foglalkoztat. Azt gondoljuk, hogy a győri katonai téglaégetés során páratlan formában kialakult főkapitányi téglasor mellett létezik egy kevéssé ismert és felderített, pillanatnyilag jóval ritkásabb, de nyomokban mégisc- sak fellelhető püspöki téglasorozat is… Ez azt jelenti, hogy a más, katonai, városi, káptalani téglák mellett vannak olyan darabok is, amelyek egy-egy egyházmegyei elöl-járó, azaz megyéspüspök nevére utaló jelzéseket viselnek magukon.

Győrben a jelzett téglák készítésének aranykorát a török hódítás alapozta meg. Az 1540-es években a bécsi Burg urai – saját, jól felfogott védelmük érdekében – elhatározták a győri vár megerősítését. A városban eddig is működtek téglaégetők (hiszen kő nincs a városban, s va-lamiből azért kellett építkezni), de a fellendülést vitathatatlanul a vár megerősítése indította el. Az akkori várparancsnokok nem sokat tétováztak: az egyház tulajdonában álló téglaégetőket egyszerűen lefoglalták, s azokat katonai célokra fordítva működtették tovább. Emellett termé-szetesen újabbakat is létesítettek, hiszen a vár több millió darabos téglaigényét egy- két ke-mence képtelen lett volna kielégíteni. Korabeli levelekben olvashatunk arról, hogy az egyház – természetesen – nem hagyta annyiban a rekvirálást, tiltakozott az eljárás ellen, de az „erőha-talom” mégiscsak a katonaságnál volt. Így aztán az egykori egyházi téglaégetők hosszú időn keresztül katonai igényeket teljesítettek.

Az „Ízelítő Győr tégláiból” c. esszében is (és természetesen máshol is) olvasható, hogy a vár folyamatos erődítése során a téglák készítésénél kialakult egy egyedülálló gyakorlat: Az 1600-as évek elejétől minden győri főkapitány törekedett arra, hogy nevét valamilyen formá-ban téglákra írva megörökítse az utókor számára. Így aztán kialakult egy kb. 150 éves folya-mat, amelyen jól követhető a győri vár(fő)kapitányok névsora. E másfél évszázad alatt 10 fő-kapitány1 téglabélyegeit ismerhetjük meg. A főkapitányi téglák mellett többféle korabeli bé-lyeges tégla maradt ránk. Ismerünk „alkapitányok” monogramjaival ellátott téglákat is,2 va- lamint más katonai tisztségek betöltőinek téglabélyegeit is, továbbá egyéb, különféle jelekkel (nem betűkkel) ellátott téglákat, és

– maradtak fent ebből az időből egyházi készítésű téglák is. Az egyházi jelek kezdetben kereszteket, vagy egyéb szimbólumokat ábrázoltak3, majd egy-szer csak – pontosan meg nem határozható időben – megjelentek a monogramos, majd később már évszám- mal is ellátott egyházi készítésű vagy megrendelésű téglák, amelyek a püspökök neveire utalnak.

A Győri Egyházmegye honlapján 1001-től a mai napig 77 püspök illetve püspöki kormányzó neve olvasható. Leszámítva a római kori téglakészítés során alkalmazott jelöléseket, Győrben a falazótéglák jellel,4 szimbólummal illetve írásjelekkel való tudatos ellátása azonban csak a 16. illetve 17. században következett be, ezért a püspökök listáján rögtön „átugorhatunk” jó 600 évet, s mintegy 45-55 győri püspököt. Sajnos arra pillanatnyilag nincs adatunk, hogy va-laki kifejezetten utasítást adott-e az égetendő téglák megjelölésére, vagy valamely téglásmes-ter saját maga találta ezt ki, az viszont bizonyos – ezt mutatják a téglák – hogy egy idő után megjelentek a téglákon a püspökökre utaló rövidítések.

Sajnálatos módon kétséget kizáróan (pillanatnyilag) azt sem tudjuk megmondani, hogy ki volt az első olyan győri püspök, aki saját nevét vagy nevének és rangjának rövidítését megörökít-tette az égetendő téglákon. Ez is az idők, illetve a történelem homá- lyába vész, bár erre már legalább feltevésünk van.5 Sajnos, több is.

 

Püspöki téglasorozat

A győri vár megerősítése során többféle „tulajdonú” tégla volt forgalomban. A katonai téglák – jeleikkel együtt – együtt éltek és hál’ Istennek a mai napig együtt élnek a „civil”, azon belül az egyházi téglákkal. Ezért elsőként azt kell tisztázni, hogy melyik volt az első, betűvel jelölt tégla, s csak utána lehet azt vizsgálni, hogy ki rejtőzhet a téglabélyeg mögött.

A korabeli épületek bontása során gyűjtött téglák közül az első ismert győri, betűvel ellátott tégla helyéért rögtön két

„kombináció” is versenyez: a HP és az IP betűkkel ellátott tégla (lásd: 1-7. téglaképek). Bármilyen szomorú, de nem tudjuk egyértelműen, dokumentumokkal igazolni, hogy melyiket illeti az elsőség, hiszen közvetlen bizonyítékot eddig egyikre sem ta- láltunk, s pillanatnyilag egyesületünk „kollektív tudata” sem rendelkezik olyan ismerettel, amivel a kétséget meggyőzően el lehetne oszlatni. Ettől függetlenül mindkét tégla létének örü-lünk, hiszen akár egyik, akár másik megfejtés igazolódik majd a jövőben, a tégla már ismert, dokumentált, fényképezett, s az utókor rendelkezésére áll…

A HP/IP jel feloldása komoly bonyodalmakat jelent, hiszen több olyan személy neve is fenn-maradt, akinek neve rejtőzhet a rövidítés mögött. Addig, amíg nem sikerül eldönteni, hogy melyik volt az első betűvel jelölt tégla, addig azt sem tudjuk meg- határozni, hogy melyik volt az első püspöki névre utaló tégla.

A pillanatnyilag elfogadott álláspont szerint a HP jelzés baron Hans Preinert, azaz magyarul (stubingi, fladnici és rabensteini báró) Preiner Jánost jelent, aki 1606 és 1633 között töltötte be a győri főkapitányi tisztséget.

Van azonban egy másik lehetőség is, mely szerint e téglajel némileg korábbi: 1587 és 1590 között Heresinczy Péter volt a győri püspökség első embere, s – milyenek a véletlenek – neki is pont’ HP a monogramja…

De hogy ne legyen egyszerű a döntési helyzet, van még egy-két csavar a Preiner versus Heresinszky „téglaügyben”: ismerünk IP jelű korabeli téglát is, amely egyes vélemények sze-rint Ioannes Preiner-t jelentene, vagyis Hans Preinert, csak nem németül, hanem latinul…

S most jön a második csavar: hogy az IP téglajelre esélyes latin személynév (Ioannes Preiner) mellett tovább fokozódjon a káosz, van egy harmadik személy is, aki eséllyel pályázik az IP rövidítés megfejtésére: szederkényi Püsky János Dr., aki (ugyan később) 1651 és 1657 között volt győri püspök. Mit ad Isten, az ő magyar neve latinul Ioannes Pűsky Th.D. vagyis Doctor Theologiae

…6

A felmerülő kérdések megválaszolásához szükséges, hogy vessünk néhány pillantást a kora-beli képzettségi viszonyokra, a

„foglalkozásokra” (ha lehet ezt így nevezni) illetve az állami és egyházi communicatio7 gyakorlatára.

A római katolikus egyház hivatalos (liturgikus) nyelve a 3. századtól a latin nyelv. Az egyház – mint a keresztény államok alapja és fő támasza – az 1600-as évekre több, mint ezerhárom-száz esztendeje latinul misézett, írt és olvasott, illetve intézte a mind- enkori világi uralkodók okleveleinek és egyéb iratainak kiállítását, Magyarországon hiteleshelyi kezelését. Tudjuk, hogy a képzett (fő)papok majd’ mindegyike tanult és tudott is latinul, s a nyelvet aktívan gyakorolta is.

Ugyanez azonban nem mondható el mindegyik korabeli fegyverforgató uraságról. Általános volt, hogy a világi urak hadilábon álltak az írás-olvasás tudományáva (példa: „Nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok…”8), még akkor is, ha főnemesi ranggal, és magas katonai rendfokozattal büszkélkedhettek. Azt is tudjuk, hogy a korabeli hadsereg vezénylésének nyelve a német volt. (Az egyszerű katonák nyilván nem értették volna meg a latint.)

S hogy mi következik ebből? Hát épp’ ez a probléma, hogy bizonyítottan semmi… Nem tudjuk, hogy Hans Preiner báró mennyire volt iskolázott?9 Tudott-e írni-olvasni, pláne latinul… Nem tudni, hogy valóban ő volt-e az a kreatív katona, aki saját monogramjával jelöltette meg a győri téglákat. Azt sem tudni, hogy ha ő találta ki, hogy nevének kezdőbetűit véssék a tégla- vetőláda aljába, akkor ő csak az ötletgazda volt, s a betűket aztán valami írástudó rajzolta a deszkára, vagy el is tudta olvasni, amit odaírtak…

Két következtetést azonban meg merek kockáztatni ebben a bizonytalan helyzetben:

Az egyik: baron Hans Preiner inkább németül írathatta nevének kezdőbetűit; a másik: Püsky János püspök, a teológia doktora, pedig inkább latinul. Feltételezhető, hogy egy német katona inkább németül írt vagy íratott, ugyanakkor egy magyarul beszélő, de latinul írni-olvasni tudó egyházi főméltóság az írás során nem magyarul, hanem latinul nevezte önmagát, s így kézen-fekvő, hogy

a téglajelek esetén is latinul örökíttette meg monogramját. Ha ezt az eszmefuttatást elfogadhatónak nyilvánítjuk, akkor az IP jelzés Ioannes Pűskynek, azaz Püski János püs-pöknek tulajdonítható, míg a HP jelzés Hans Preiner bárónak. Ezirányú gondolatainkat erősíti az a tény, hogy IP jelű téglát többször találtunk olyan épületekben (eredeti beépítésként), ahol a falakban GZM és GZM 1652-54, továbbá RGVM 16xx jelű téglák sorakoztak.

S mi lesz akkor Heresinczy Péter püspökkel? Sajnos az ő esetére nem tudunk bizonyított, de még csak érvekkel valószínűsített választ sem adni, de meg kell ismételni: az 1500-as évek végén az írott nyelv szinte kizárólagosan a latin volt, s ebben az esetben a vezeték és kereszt-név sorrendjének fordítva kellene állnia (Petrus Heresinczy), vagyis PH lenne a helyes írás-mód…

A győri püspökvár egyik épületének 2011. júniusi átalakítása során nagy mennyiségű, egy-mástól különböző formájú HP jelű bélyeges tégla került elő. Az épület belső falán lévő már-ványtábla szerint az épületet Thomas Balasfy alapította 1612-ben.

Az épület renoválása során mind az alapot, mind a tetőszerkezetet jelentősen megbontották, s a HP jelű téglák nem az alapból, hanem a tetőről, illetve az oromfalakból kerültek elő. Ez ugyan nem közvetlen és cáfolhatatlan bizonyíték, de szerintünk utalhat arra, hogy a HP jelű téglák nem készülhettek Heresinczy Péter püspöksége idején, 1587 és 1590 között, hiszen ak-kor az alapban is lettek volna. Ezen felül a viszonylag sokféle változatban előkerülő HP jelű téglák esetén egyetlenegy sincs olyan, ahol PH lenne a betűsorrend, pedig a betűk tükrözése több téglánál is előfordul. Az így tisztuló képben további zavar azonban, hogy a Balásfy-által alapított épületből került elő néhány olyan (fordított) HP jelzésű tégla, amelyen a két betű kö-zött egy kis kereszt található… Erről azonban nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy tudatos jel, vagy csak vetőhiba, így aztán az sem bizonyítható, hogy Preiner főkapitány úr volt buzgó katolikus, vagy Heres- inczy püspök úr rögzítette egyházi elkötelezettségének szimbólumát.

Meg kell jegyezni, hogy az épületet alapító Balásfy Tamás custos (őrkanonok) idején Náprági Demeter volt a győri püspök (1606 és 1619 között), de – pillanatnyilag – nem ismerünk sem Balásfynak, sem Nápráginak tulajdonítható jelzéses téglát. Már- pedig kézenfekvő lett volna, hogy az egyházi épületet saját készítésű és jelű téglákból építették volna… ha például műkö-dött volna abban az időben egyházi téglavető…

Preiner báró 27 évig „főkapitánykodott” Győrben, tehát bőven volt ideje a HP jelű téglák megjelöltetésére. Ugyancsak Preiner báró mellett szóló érv, hogy a győri főkapitányok – Győr stratégiai helyzetére való tekintettel – mindig koruk kiemelkedő katonai szakemberei voltak (gondoljunk csak Montecuccolira, vagy von Althanra), méghozzá lehetőség szerint udvarhű németek vagy olaszok, nem pedig rebellis magyarok. Egészen pontosan: a kor tíz – téglájával együtt – név szerint ismert győri főkapitánya közül egyetlenegy sem volt magyar (alkapitányok viszont voltak magyarok). Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a bécsi Burgban inkább egy német katona-báróra, mintsem egy magyar püspökre bízták a kulcsfontosságú végvár építését.

Mindezen eszmefuttatás alapján azt gondoljuk, hogy a HP jelzésű téglák (lásd: 1-2. téglakép) Hans Preiner báró nevének monogramjait rejtik, s emiatt Heresinczy Péter püspök kiszorul a betűvel jelölt téglák köréből… Előző eszmefuttatás ugyan egg- yel csökkenti a téglaégetésben jeleskedő püspökök számát, de azt gondoljuk, hogy valamely tézis cáfolata legalább olyan komoly eredmény, mint valamely feltevés igazolása.

Ezután vizsgálandó az IP jelzésű tégla (lásd: 3-7. téglakép) eredete. A korábban már hivatko-zott, nagyszámú HP téglajel-var- iáció arra enged következtetni, hogy vagy egyszerre sok vető-ládával készítették a HP jelű téglákat, vagy időnként újabb és újabb formákat szegeltek össze, újabb és újabb alakú betűmintákkal. Fenti logikai eszmefuttatás alapján nem találni logikus magyará- zatot arra, hogy egy német katonatiszt, nagyszámú német írásmódú HP téglajel-variáció mellett miért készíttetett volna latin írásmódú téglát is? Ez a feltételezés sem áll megdönthetetlen lábakon, de emiatt vélhető, hogy az IP jelű téglák nem Hans Preiner nevét jelentik.

Mivel a HP és IP jelű téglák gyakran bukkannak fel körülbelül azonos időszakban épített épü-letek bontása során, ezért az IP monogram feloldására olyan személyt kell keresni, amely idő-ben közel élt Preiner báróhoz. Erre a keresési feltételre adhat választ a már említett Püsky Já-nos neve, azaz latinul Ioannes Pűsky győri püspök.

 

Lehetséges megoldási kategóriák

„Valószínűleg…” püspöki tégla 1.

 

szederkényi Püsky János Dr.

Élt: 1597-1657.

Győri püspök volt: 1651-1657.

Szederkényi, szegény jobbágycsalád leszármazottja, aki éles eszének – és ismeretlen patrónu-sának – köszönhetően szédítő kar- riert futott be.

Tanulmányait a kor leghíresebb hazai és külföldi jezsuita kollégiumaiban végezte. Latint, bölcsészetet, reál tárgyakat, majd teológiát hallgatott. Fiatalon hittudományi doktori címet szerzett, majd visszatért Magyarországra, ahol a katolikus egyház

 

23

szolgálatába állt. Püsky Jánost később Pázmány Péter pártfogolta. A tanult, fiatal papot ud- vari kanonokká nevezte ki. 25 évesen esztergomi kanonokká lépett elő. A prímás személyes kíséretének tagjaként Rómában járt, ahol Pázmány a török elleni háborúhoz katonai és pénzügyi segítséget kért. Sikert ugyan nem ért el, nem úgy Püsky János! VIII. Orbán pápai kamarási és ap- ostoli protonotáriusi címmel jutalmazta. Néhány év múlva III. Ferdinánd császár és király Püskyt csanádi püspökké nevezte ki. Hat év múlva a legnagyobb magyar egyházmegye – a váci püspökség

– elöljárója lett. Ezáltal országos méltóságra is emelkedett, hiszen a mindenkori váci püspök a Magyar Tanács állandó tagjának számított. Egy év múlva már nyitrai püspök és főispán, amely címekről hajlott korára tekintettel 1648-ban lemondott. Ezután ismét váci püspökké nevezték ki. Egy év sem telt el, I. Ferdinánd császár kalocsai érsekké választotta, ugyanis a nyitrai, a váci vagy a győri püspök egyben kalocsai érsek is volt. 1650 novemberétől Draskovics György győri püspök halála után Dr. Püsky János kalocsai érsekként a főispánsággal egybekapcsolt győri püspökséget is kormányozta. 1657. március 8-án Győrben érte a halál, a székesegyház kriptájába temették el.

Dr. Püsky János győri püspöknek – feltételezhetően – az IP (Ioannes Püsky) jelű tégla tulaj-donítható különböző pontozásos illetve esetenként tükrös rövidítésként (lásd: 3-7. téglakép).

Püsky János Dr. után – közvetlenül – Gróf Széchényi György következett a győri püspöki székben.

 

„Biztosan…” püspöki téglák 1.

 

Gróf Széchényi György
Élt:	1592/1605/06-1695.
Győri püspök volt:	1658-1668.

 

Születésének helye és időpontja sem biztos. Valószínűleg Kisszécsényben született, egyes for-rások szerint 1592-ben, más for- rások szerint 1605-ben, vagy 1606-ban.

Az viszont bizonyos, hogy a kor átlagéletkorához képest valóságos matuzsálemnek számított, hiszen legrosszabb esetben is 89 évesen hagyta el a földi létet, de ha valóban 1592-ben látta meg a napvilágot, akkor 103 évig szolgálta az Urat, és nem utolsósorban saját családja vagyoni helyzetének és felemelkedésének megalapozását.

Köznemesi végvári családból származott, akit szülei taníttatni tudtak. Gyöngyösön és Nagys- zombaton, majd a Collegium Pazmanianum-ban tanult teológiát. 1631-ben pappá szentelték, s három hónapig káplánként szolgált. Ezután esztergomi kanonok lett, majd 1643-ban csanádi, egy év múlva pécsi, 1648-ban veszprémi, majd 1658-ban győri püspök lett. Tíz év múlva 1668-ban elnyerte a kalocsai érsekséget, de megtartotta a győri egyházmegye adminisztrátori címét is. 1685. március 21-én (93 éves korában) elérte a legmagasabb magyar egyházi méltóságot: esztergomi érsekké választották. Pályafutását – anyagias szemlélete és negatív tettei ellenére – a „bőkezűség és az adakozás” jellemezte. Rendkívüli módon támogatta a szerzetesrendeket és azok iskoláit.

Hosszú élete során akkori mérték szerint őrületes pénzeket mozgatott meg. A feljegyzések szerint

főpásztori megbízatásai alatt mintegy 1.400.000 forintért vásárolt uradalmakat és ingatlan javakat, emellett több százezer akkori forintot fordított iskola és rendház-alapításra, valamint jótékonysági célokra.10 Győrtől érseki megbízatása után sem szakadt el (hiszen az egyházmegye adminisztrátora maradt). Tovább támogatta Győr városát, a katonaságot a vár bástyáinak építésével, a bencés templom és rendház bővítését, a bencés patikát, és ő alapította a Magyar Ispitát (kórház) is. 1695. február 18-án Pozsony- ban érte a halál.

Széchényi György nevéhez – pillanatnyilag – három ismert jelű tégla köthető: az SG, a GSEI 1666, és a GZACEI 1669. (Lásd: 8-14. téglaképek.) Ezek feloldása: Széchényi György, Georgius Széchényi Episcopus Iauriensis, vagyis győri püspök, valamint kalocsai érseki kine-vezése után módosított jelű téglája: Georgius Zéchényi, Archiepiscopus Colocensis Episcopus Iauriensis (ka- locsai érsek, győri püspök).

Széchényi György után sorrendben négy olyan egyházi elöljáró uralta a a győri püs-pökvárat (gróf Kollegrádi Kollonich Lipót, herceg Keresztély Ágost, Sinzendorff Fülöp Lajos és Groll Adolf) akiknek esetleges jelölt tégláiról pillanatnyilag semmit sem tu- dunk.

1743-ban azonban gróf Zichy Ferenc nyerte el a püspöki megbízatást.

„Biztosan…” püspöki téglák 2.

 

zichy és vásonkeői gróf Zichy Ferenc Élt: 1701/1783.

Győri püspök volt: 1743-1783.

 

Gróf Zichy Ferenc a Zemplén vármegyei Homonnán született 1701-ben, majd édesap-ja - Zichy Péter győri palotájában töltötte gyermekéveit. A gimnáziumot Pozsonyban és Győrben végezte el, majd bölcseletet tanult Alamócban és a Pázmáneumban. 1719-ben (18 évesen!) már szerencsi apát volt, majd 1724-ben szentelték pappá. Egy év múlva nagyváradi, majd esztergomi kanonok, 1731-től nyitrai főesperes, majd vágújhelyi prépost. 1742-ben botyrai11 püspök, majd 1743-ban győri megyéspüspöki kinevezést, majd fél év múlva ennek megerősítését nyerte el, s egyben ő lett Győr Vármegye főispánja. Szinte az egész megye magán viseli Zichy Ferenc fejlesztő munkáját. Működése idején építették vagy újították fel az egyházmegye templomainak több, mint felét. Győrben 20.000 rajnai forintért megváltotta a katonaságtól a Püspökvárat, s további 15.000 forintért felújíttatta azt. Egyházi jövedelmein kívül családja magánvagyonából mintegy 600.000 forintot fordított egyházi célokra. Helyre-állíttatta és felszenteltette a székesegyházat valamint a földrengésben megrongálódott szemináriumot. A jezsuita kollégiumra emeletet építtetett. Szom- bathelyen új gimnáziumot létesített. Elősegítette az orsolyiták, az irgalmasok, a kapucinosok, a piaristák magyarországi letelepedését, Győr-Nádorvárosban a kamillánosok központjához nyúj-

tott támogatást. 1774-ben tartotta aranymisés jubileumát, mely alkalomból Mária Terézia saját kezűleg készített neki aranyozott díszöltözetet. Széleskörű építkezéseihez – megyeszerte – nagy mennyiségű téglára volt szüksége. Ennek elősegítésére 1741-ban a győri egyház visszaperelte a hadsereg által lefoglalt és működtetett eredetileg egyházi téglaégetőket, s újra használatba vette azokat. Feljegyzések tanúsága szerint Pér község bírája elszámolást készített Zichy püspöknek a falubeli égető működéséről. 1783. június 8-án, Győrben érte a halál. Kívánságára szívét a mosonszentmiklósi – általa emeltetett – templomba, míg holttestét a győri széke- segyház kegyoltára alá temették.

Neki tulajdonított téglajelek: a CZEI, CFZEI, CIZEI (és ezek keveredett változatai) + évszám jelzésű kétsoros téglák (lásd: 15-22. téglaképek), amelyek között akad olyan, amelyen a rövi-dítés olvasható a felső sorban, míg az évszám a másodikban, és van olyan is, amelyeken fordí-tott a sorrend. Problémát okoz, hogy jelentős mennyiségben ismerünk olyan téglákat, amelyek – az évszám és az EI rövidítés (Episcopus Iauriensis) alapján – egyértelműen gróf Zichy Ferenc püspök működése alatt készültek, de a betűjelzéseknél a keresztnév jele nem „F”, hanem I. A rövidítések feloldása: Comes Zichy Episcopus Iauriensis, Comes Franciscus Zichy Episcopus Iauriensis, vagyis gróf Zichy (Ferenc) Győr Püspöke. A CIZEI „I” betűje kérdéses. Nem tudni, hogy elírásról vetőláda-hibáról, vagy esetleg valami másról van szó.

„Biztosan…” püspöki téglák 3.

 

Fengler József
Élt:	1733-1802.
Győri püspök volt:	1787-1802.

 

Christian Joseph Fengler Ausztriában, Bécs városában született. Gimnáziumi tanulmányait ugyanitt végezte, majd 1751-ben belépett a piarista rendbe. 1769-től a bécsújhelyi katonai akadémia tanára volt, majd II. József parancsára 1786-tól a melki kolostor kormányzója com- mendatárius apátként. Valóságos belső titkos tanácsosi rangot nyert el, majd a királytól 1787-ben győri püspöki kinevezést kapott. Az egyházmegye vezetőjeként hunyt el 1802-ben.

Tanár és költő volt, így pártfogolta a tehetséges embereket, és a tudomány is érdekelte. Ő segítette Révai Miklós előmenetelét, részt vett az országgyűlések jogalkotó munkájában, emellett azonban gyakorlatias célok elérését is segítette: a fertőszentmiklósi tűzvész után saját költségén ásatott illetve robbantatott kutat a falu sziklájába, valamint több köz-, és magán-épület is neki köszönheti elkészültét. A Győrben működő téglaégető is emléket állítottak neki, hiszen különböző jelzéssel és évszámokkal ellátott téglákat tulajdoníthatunk neki, bár nevére utaló jelzésekkel Győrtől távolabbi településeken is találkozhatunk. Ilyenek az IFEI és a CIFEI + évszámmal el-

látott téglák (lásd: 23–25. téglaképek). A betűjelek feloldása: IFEI: Iosephus Fengler Episcopus Iauriensis (Fengler József Győr Püspöke), illetve CIFEI: Christianus Iosephus Fengler Episcopus Iauriensis (Fengler József Keresztély, Győr Püspöke). A jelenleg ismert, nevéhez köthető téglák évszámai: 1789, 1795 és 1798.

1802-ben Győrben halálozott el, a székesegyház kriptájába temették.

1802 és 1806. között üres a győri püspöki szék, hamarosan azonban Vilt József Igná-cot iktatják be a püspöki hivatalba.

 

„Talán…” püspöki téglák

 

Vilt József Ignác
Élt:	1738-1813.
Győri püspök volt:	1806-1813.

 

Vilt József Ignác Esztergomban született, gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1754-ben a Pázmáneum papnövendékévé vált, majd 1761-ben szentelték pappá. Pesten lett káplán, majd többszöri tüdővérzése miatt visszakerült Esztergomba, és főszentszéki jegyzőként dolgozott, majd a gróf Forgách illetve a gróf Haller háznál nevelősködött. 1768-ban Vadkert plébánosa, tíz év múlva pozsonyi kanonok és a nagyszombati konviktus rektora lett. 1779-ben esztergomi kanonok, majd 1784-ben szentbenedeki prefektus, 1786-1807. között érseki helynök. 1800-ban belgrád-szendrői püspökké, majd egy év múlva nyitrai püspökké szentelték. Nyitrai munkássága során visszaszerezte a Pázmáneum vagyonát, az Emericanumot és a nagyszombati szemináriumot. 1806-ban a király győri püspökké nevezte ki. Napóleon hódítása alatt végig Győrben maradt, s a francia megszállás idején segítette a várost. Találkozott Napóleonnal is: a győrzámolyi túszként összegyűjtött férfiakat személye-sen kérte ki a francia császártól. Jótékonyságáról is híres volt, mintegy 94.000 akkori forinttal segítette a rászorulókat. 1813. október 5-én halálozott el Ráko- son (Fertőrákos, Sopron várme-gye).

Vilt József püspökhöz pillanatnyilag két téglajelet – a WJ és JW jelzésűeket (lásd: 26-27. téglaképek) – köti „kollektív tuda- tunk”, de hangsúlyozzuk, hogy ez csak feltételezés, amelynek helyességét bizonyítani, vagy cáfolni eddig nem sikerült. Szembetűnő probléma, hogy Vilt József neve mindenütt szimpla „V” betűvel látható, illetve olvasható, kivéve pont’ a neki tu-lajdonított téglákon. Ezt a nehézséget azonban az alábbi módon lehetséges feloldani: A WJ és JW jelzésű téglák több alkalommal kerültek elő olyan épületekből, amelyekben az 1800-as években készült téglák is jelen voltak (pl. 1812-es évszámos, 18GV36 illetve 38, és 18R39 jelű, stb.). Ekkor a város döntően német volt, s Raab névvel illették. Ezt igazolja a 18R39 jelű tégla, amelyben az „R” betű Raab-ot jelent. Ezzel párhuzamosan élt ugyanakkor az 18GV36 illetve 38-as tégla, melyben a betűk Győr Várost jelentet- tek, a számok pedig a téglavetés évét. Könnyen elképzelhető, hogy valamely akkori téglásmester német ajkú volt, ezért a láda aljába németül rótta be a püspök nevét jelző betűket. Ekkor pedig teljesen jogos a „W” betű jelenlé-te, hiszen a püspök nevét Vilt Józsefnek írták, és magyarul Vilt-nek mondták, németül viszont „Filt”-ként hangzott volna. Ezért – a német betűrend szerint

– logikus, hogy a püspök veze-téknevét „Wilt”-ként írták illetve mondták, s így már érthető, hogy miért van a téglán W betű. A E logika alapján a JW rövidítés pedig – nyilvánvalóan – Joseph Wilt-et jelenthet. Fontos megsmételni, hogy az előbbi eszmefuttatás egyenlőre lehetőség, teória, és pillanatnyilag nem sikerült sem kétséget kizáróan bizonyítani, sem cáfolni.

Vilt József halála után ismét olyan püspökök következtek a győri egyházmegye élén, akiknek esetleges jelölt tégláiról pillanat- nyilag nincs tudomásunk: herceg Schwazenberg Ernő (1819-1821), Juranits Antal (1825-1837), Sztankovits János (1838-1848), Karner Antal (1850-1856) és Simor János (1857-1867). Két év szünet után Zalka Jánost nevezték ki püs-pökké.

 

„Biztosan…” püspöki téglák 4.

 

Dr. Zalka János
Élt:	1820-1901.
Győri püspök volt:	1869-1901.

 

Zalka János (gombai és marcsa-magyari) Veszkényben született nemes iparos szülők fiaként. A gimnáziumot Győrben, majd Sopronban végezte el. 1838-ban fölvették Esztergomba a nö- vendék papok közé, majd a pozsonyi papneveldébe került. Egy év múltán már Nagyszombat-ban tanult bölcseletet, két év múlva pedig a bécsi Pazmaneumban teológiát hallgatott. 1846-ban pappá szentelték, s Kőhíd-Gyarmaton, majd Dorogon volt segédlelkész. Eközben felvételt nyert a bécsi Augustineumba, ahol teológiai doktori címet szerzett. 1848 nyarán visszatért Magyarorszá- gra, s Pesten segédlelkészként szolgált. 1849 októberében Esztergomban egyházjogi tanárként tevékenykedik, majd 1859-től esztergomi kanonok. 1864-ben a pápa udvari káplánja lett, 1867-ben pedig győri megyés püspökké neveztetett ki. Ugyanezen évben a római pápa trónálló főpapjává nevezte ki, Róma városa pedig római gróffá emelte. 1876-ban a Monarchia valóságos belső titkos tanácsosává avatták. 1901. január 16-án Győrben szólította magához az Úr.

Jelentős kulturális tevékenységet is folytatott, nevéhez fűződik a Katholikus Néplap, a Religio, dolgozott az Egyetemes Nagy Encyclopédia szerkesztésén, tovább számos vallási tárgyú könyve jelent meg nyomtatásban.

Dr. Zalka János püspökhöz jelenleg kétfajta jelölt téglát tudunk kapcsolni, a ZJ illetve a ZJ 1869 jelzésűt (lásd: 28–30. téglakép).

„Várunk még…” püspöki téglák

Pillanatnyi ismereteink szerint nem tudunk további olyan győri püspökről, akinek nevéhez jelölt tégla kötődik, pontosabban ilyen téglát nem ismerünk. Bízunk benne, hogy az idők fo-lyamán tovább bővül ez a kör. Erre példa Zalka János este, hiszen a ZJ monogram megfejtését csak az 1869-es évszámmal ellátott tégla megtalálása után sikerült megfejteni, s ez mindössze két évvel ezelőtt történt.

Vannak azonban olyan püspökök, akiktől még „várunk téglát”…

Ilyen például herceg Keresztély Ágost, aki 29 éven át volt a győri egyházmegye első embere 1696-tól 1725-ig. Nehezen hihető, hogy a török megszállás utáni, majd’ 30 éves püspöksége idején egyetlenegy téglát sem jelöltek az ő nevére utalóan, mikor előtte erre már akadt példa Széchényi György személyében. Azért is hiányzik győri püspöki téglája, mert esztergomi ér-seksége idejéről ismerünk CA jelű (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz, latinul: Christianus Augustus) prímási téglát.

Ugyancsak várakozással tekintünk Herceg Schwarzenberg Ernő időben ugyan nem hosszú, 3 éves (1819-21) püspökségére, hiszen az egyházmegyei feljegyzések szerint 200.000 forintnyi költséggel tataroztatta a győri Püspökvárat…

 

„Mégsem…” püspöki téglák

Végezetül tudomásunk van olyan tégláról is, amit általában győri püspöki téglának tartanak, ennek ellenére mégis úgy gon- doljuk, hogy ezek a téglák nem győri püspöki téglák. Pillanat-nyilag két egymáshoz hasonlító téglajel jelentését sikerült újonnan megfejteni: a viszonylag gyakran előforduló, 1600-as évekbeli téglának tartott DMoL jelűt, és az eddig mindössze né-hány darab- ban előkerülő DMO jelzésű téglát (lásd: 31–33. téglakép).

A győri egyházmegye püspökeinek névsorát vizsgálva kézenfekvőnek tűnik, hogy e téglák esetében Dallos Miklósról van szó, hiszen a kezdőbetűk megegyeznek. A DMoL jel esetén az „o” betűre még „kitalálható” az „ordo” vagyis a „rend” szó, s csak ezután áll meg a tudo-mány, mivel az „L” betűvel nem sikerül mit kezdeni. A szintén néhány éve előkerült DMO jel esetén pedig az „O” betű – ilyen formában – értelmetlen. Emiatt aztán célszerűnek tűnt más megoldás után nézni. S aki keres, az talál…

A győri várkaptányok tégláit elemezve több korabeli feljegyzésben olvasható, hogy Raimund Graf von Montecuccoli 1661-és 1680 között volt győri főkapitány. Győrben ugyan ritkán tar-tózkodott, főkapitányi címét azonban haláláig megtartotta. Helyette főkapitány helyettesek (alkapitányok) látták el a főkapitányi feladatokat. Az alkapitányokat latinul vicegeneralis Iauriensis-nek, németül pedig Oberstleutnant in Raab-nak azaz győri alezredesnek nevezték. Több feljegyzés utal arra12, hogy 1654 és 1685 között Győrben szolgált Daniel Müller (Mil-ler) alezredes, vagyis obersleutnant. Feljegyzés van arról is, hogy 1657 áprilisától 1658 elejéig a főkapitányi feladatokat Esterházy János magyar és Daniel Müller német vicegenerálisok lát-ták el.

Ebből már egyenesen következhet a helyesnek tűnő megfejtés: a DMoL Daniel Müller oberstleutnant-ot jelent, így bátran és büszkén helyezhetjük el az 1600-as téglák gyűjtemé-nyébe. Sajnálatos viszont, hogy e megfejtéssel újabb püspököt zártunk ki az esetleges téglajel-tulajdonosok közül, hiszen fenti eszmefuttatás miatt a DMoL jelzésnek nincs köze Dallos Miklós püspökhöz. E megfejtés alapján nagy a valószínűsége, hogy a DMO jel ugyanezt je-lenti, csak rövidebben.

 

„Jó lenne, ha…” püspöki téglák

Van olyan győri tégla, amely különösen sok fejtörést okoz egyesületünk tagjainak, mivel – sajnos – a mai napig nem sikerült megnyugtató megfejtést találni jelzésére. Rendszeresen elő-kerül olyan épületeknél, amelyeket az 1600-as, 1700-as években építet- tek, s rendszeresen olyan téglák közül fordul ki, amelyek az 1600-as évekre utaló monogramokat, illetve évszá-mokat viselnek magukon. Olyan bontásokon, ahol néhány darabnál több RGVM, GZM, DLMdG, L vagy LMLVB jelű, akár másodbeépítésű tégla kerül elő, ott szinte biztosan bele-botlunk néhány L.J jelű téglába is (lásd: 34. téglakép). Így, ilyen írásmóddal, amint e szöveg-ben látható, mai betűtípusával Times New Roman Italic nevezhető stílussal.

Hosszú éveken át az L.J jelű tégla csak így, ebben a formában volt ismeretes. A közelmúltban azonban – a jelenlegi tulajdonos közlése szerint – a véneki templom restaurálásából, illetve egy egyházi melléképületből származó, több, bizonyítottan középkori, illetve az 1600-as, 1700-as évekbeli tégla került elő (kannelúrázott, GZM, Placido Magger Archiabbas). Dr. Herczig Béla, és Nagy Péter társunk a szomszédos telken összerakott téglák között talált egy olyat (lásd: 35–36. téglakép), ami komolyan elgondolkod- tat bennünket az L.J jelentésével kap-csolatban. A téglának két jelzése is van: az új jele RAT, míg régi jele L.J. Ez úgy lehetséges, hogy valaki – pillanatnyilag ismeretlen módon – hozzájutott a régi L.J jellel ellátott vetőládá-hoz, s annak aljába belefaragta az új, RAT monogramot úgy, hogy a tégla száznyolcvan fokos elfordítása után az L.J jelzés továbbra is egyértelműen látható. Hogy mi következik ebből? Bizonyítottan semmi. De Vének község honlapján olvasható, hogy: „1634-ben készül el a véneki templom harangja.” Később pedig: „1737-ben készült el a Nepomuki Szent János templom, melyet az 1800-as évek végén szétbontottak. Helyére 1906-ban épült fel az új, ma is fennálló templom.” Ez legalább három templomot jelent (úgy tűnik, Véneken rugalmasan ke

zelték a templomok építését-bontását). Az 1634-es templom építéséről nem találtunk forrást. Az 1737-re elkészült templomnál azonban már jelentős mennyiségű jóval korábban készített téglát is felhasználtak, valószínűleg ezekből találták meg a fentieket a gyűjtőtársak.

Ezen tapasztalati tények alapján gondoljuk azt, hogy az L.J jelű tégla 1737 előtti, még inkább azonban jóval korábbi, s (szerintünk) legalább az 1600-as évek tájékán készülhetett. Ilyen monogrammal korabeli várkapitányt nem ismerünk, tehát a „tet- test” nem közöttük kell keres-ni. A győri püspökök listájában viszont akad ilyen név: Liszthy János. Ha ez a lehetőség igaz lenne, akkor nagyot fordulna a jelenleg ismert és általánosan elfogadott győri téglaégetés tör-ténelme. Mivel ezt a lehetőséget egyelőre nem sikerült sem bizonyítani, sem cáfolni, ezért az L.J téglajel báró Liszthy Jánosnak tulajdonítását pillanatnyilag csak egy „de jó lenne, ha…” sóhaj után szabad leírni.

 

Báró Liszthy János

Élt: ?-1577.

Győri püspök volt: 1572-1577.

 

Liszthy János (Listhi, Listi, Listius), Nagyszeben városában született, születé- si idejéről azon-ban nem maradt feljegyzés. Apja – Liszthy Kristóf – III. Frigyes német császár hadvezére volt. Tanulmányairól nincs tudomásunk, annyi biz- tos, hogy ifjoncként Izabella királynő ud-vartartásába került, ahol a királynő titkárává fogadta. 1552-ben Oláh Miklós esztergomi érsek udvarába ment szolgálatra, egy év múlva pedig Bécsben, a magyar kancellária felügyelője és titkára volt. 1554-ben nemeslevelet (köpcsényi báró) s egyben erdélyi birtokot kapott. 1555-ben már a király titkára volt, s ugyanezen évben meg is házaso- dott. 1561-ben felesége meg-halt, így Liszthy három kisgyermekkel özvegyen maradt. Világi hivatalának megtartása mel-lett papnak állt. 1568-ban veszprémi

püspökké és egyben alkancellárrá nevezték ki. Az 1569. évi országgyűlésen elsőként beszélt magyarul a király előtt. Később a király felszólította, hogy szenteltesse magát pappá. A fenti képen látható aláírás – kétséget kizáróan – Liszthy Já-nos kézjegye, veszprémi püspöksége idejéből. További életéről így ír a krónikás13

Érdemes egy pillantást vetni az aláírására, mert a János majdnem németül (Johannes lenne), míg a vezetéknév majdnem latinul íródott, a „nemmagyar” szokás szerint, vagyis elöl van a keresztségben kapott név, és hátul a családnév. A János ugyanis latinul Ioannes lenne, a Liszthyus pedig Listhyus vagy Listhius – de mindenképpen z betű nélkül. E találgatásra azon-ban van kézenfekvő válasz. Liszthy János – írni tudó – püspökként és kancellárként egészen biztosan tudta, hogy miért így írta a nevét. Ez az írásmód azért lehet érdekes számunkra, mert az L.J jelű tégla esetében – ha tényleg Liszthy Jánosé lenne – akkor fordított sorrendben kel-lene állni a betűknek: akár Ioan, akár Johannes vagy

Ioannes is legyen, az biztos, hogy a Liszthy családnév kezdőbetűjének a jel végén kellene állnia. Csakhogy: ott van a katolikus enciklopédia feljegyzése, miszerint éppen pont Liszthy János volt az, aki első alkalommal be-szélt a német anyanyelvű magyar király előtt magyarul… Tehát ha valóban Liszthy téglájáról van / lenne szó, akkor fen- tiek alapján nem lenne meglepő, ha téglájára a magyar írásmód sze-rint vésette monogramját.

Van tehát egy győri püspöki téglasor is. Kevés is, hiányos is, egyelőre…

 

Az esszében bemutatott téglák képeit az alábbi gyűjtők bocsátották rendelkezésre:

 

Cseh István:	24.
Dr. Herczig Béla:	3, 6, 7, 10, 12, 15, 16, 17, 19, 20, 21, 32, 35, 36, 38.
Halász Imre:	22.
Nagy Péter:	33.

A külön nem jelölt képeket szerzőként Dr. Szűcs István készítette.

A 14. sorszámú tégla (GZACEI 1669) Csitár István, a 25. sorszámú (IFEI 1798) Stier László szíves ajándéka.

 

1. Leibenreini Joseph Ingram, azaz Ingram József százados győri térparancsnokot nem soroljuk e körbe, mert ő nem főkapitány volt, továbbá nem bizonyítható, hogy a neki tulajdonított LRCI 17xx jelű téglajelzések valóban az ő nevét jelentenék. Egyes vélemények szerint az LRCI Liber Regia Civitas Iauriensis-t, azaz Győr Szabad Királyi várost jelent, más gondolatok szerint pedig az LRCI rövidítés CI-jét vagy Civitas Iauriensisnak, vagy Capitulum Iauriensisnek, azaz Győr Városnak, vagy Győri Káptalannak kell tekinteni, az LR betűk pedig még feloldásra várnak.
2. Pl.: SZ 1651, Stephanus Zichy (Zichy István) győri alkapitány (vice-generális).
3. Pl. a „Krisztus szegeit” ábrázoló jezsuita szimbólumos tégla.
4. Ide nem értve a kannelúrázott téglákat.
5. E tanulmányban feltevésként, feltételezésként megjelölt gondolatok a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűj-tők Egyesületének több, a győri téglák eredetével foglalkozó tagjának egybehangzó, egyeztetett véleménye, il-letve elképzelése, amely azonban az írott források hiányossága vagy rejtőzködése miatt nem biztos, hogy megfe-lel a valóságnak. Egyesületünknek – többek között – kiemelt célja, hogy az ilyen kérdéseket tu- dományos igényű kutatómunkával alátámasztva megválaszolja. Amíg azonban egyes jelek jelentését bizonyítani nem tudjuk, addig e cikkben a megfejtéseket minden esetben csak lehetőségként és nem tényként tüntetjük föl. Olyan esetekben, amikor egyes téglajelekre több megfejtés is kínálkozik, akkor e lehetőségek mindegyikét ismertetjük.
6. A korabeli írásmód szerint.
7. communicatio: latin: kommunikáció, vagyis közlés - nem véletlenül írtuk latinul…
8. Lásd: Petőfi Sándor: A magyar nemes
9. Eddig nem találtunk semmiféle ráutaló anyagot vagy feljegyzést.
10. Jezsuita kollégiumokat hozott létre Budán, Kőszegen, Esztergomban, és Pécsett. Vasváron a domonkosokat, Somogyban és Esztergomban a ferenceseket, Budán a kapucinusokat, Egerben a szervitákat, Somorján a pálosokat, Illaván a trinitáriusokat, Kismartonban és Lajtahídvégen az Ágoston-rendieket telepítette le, Pozsony-ban pedig az orsolyita és clarissa-kolostorok megépítésénél segédkezett. Nevéhez fűződik még a budai papne-velde, a budai, a lőcsei és a trencséni nemes finevelde megalapítása.
11. Botyra: történetileg nem bizonyítható püspökség. Püspöki címét viselte 1734-ben gróf Zichy Ferenc. Magyar Katolikus Lexikon.
12. Forrás: Pálffy Géza: Történelmi Szemle 1997. 2. szám
13. Győr Vármegye Fő Ispányairól értekezik CZECH JÁNOS, Szabs’ Kir. Győr Városa Tanátsosa