Jeles téglák, jeles emlékeink 7. - Az VII. és VIII. bélyeges tégla napok előadásai (2013)
Rozgonyi Zoltán
Vázlatos településtörténet
A Duna parti település Tárnoktól keletre, Diósától nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. A helység nevét feltehetően a hunok Érd vezére után kapta, esetleg az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik.
Érd Fundoklia-völgy már az őskorban is lakott település volt, a történelmi áttekintéssel mégis ugorjunk nagyjából 50.000 évet előre, hogy a téglavetés szempontjából izgalmasabb időszakkal foglalkozhassunk. Így a Krisztus utáni I. századig tekintsünk vissza, amikor a Római Birodalom a Dunáig terjeszkedve létrehozta az Érd-Óvároson ma is átvezető és helyenként még látható római hadiutat. Ebben a korban Érd két katonai tábor, északon Campona (Nagytétény), délen Matrica (Százhalombatta-Dunafüred) között feküdt. Az érdi téglagyár agyaggödreiből került elő az az 52 darabból álló éremegyüttes, mely arra utal, hogy állandó dunai átkelőhely lehetett itt.1 Az Érd környéki római téglákon kézzel húzott mintákat és légió pecsétek (Matri.. = Matrica) lenyomatát láthatjuk (1-6. kép).
Mivel a XX. század előtt a téglaégetés a birtokos családok kiváltsága volt, így az uradalom birtokosain keresztül ismerhetjük meg Érd tégláit. Mivel az égetett téglát és cserepet is a birokos család kezdőbetűivel, az uradalom nevével, jelével látták el, így a korban beazonosítható épületekből származó téglák jeleit a „gyártó” családdal tudjuk összekötni. A várostörténeti áttekintést folytassuk ismét egy időbeli ugrással, egészen az érdi kastély (1. ábra) építéséig.
1. ábra: A Szapáry kastély Érden
Ez az épületegyüttes jelentős mérete miatt rendkívül sok tégla helyben való elkészítését kívánta meg, éppúgy mint a közelében lévő Szent Mihály templom és plébánia is. A kastély pontos építési idejét nem ismerjük, csak valószínűsíteni lehet, hogy a XIII. századtól helyén erődítmény állhatott. A „Kőkúria” első említése 1519-ből való, amikor is az ákosházi Sárkány család birtokában volt. (1526-ban II. Lajos a Mohács felé vezető útján ákosházi Sárkány Ambrus kastélyában szállt meg.)
1543 után a törökök is megjelentek Érd birtokosai között. Ez idő tájt a kastélyt, mint Hamza bég szeráját említik. Hamza béget követően Kászim bég volt a kastély ura.
A magyar földesurak a török hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket, így a török megszállás ideje alatt Érdnek magyar földesurai is voltak, így a falu kétfelé adózott. Az ákosházi Sárkány családtól (Sárkány Erzsébet) házasság révén került Érd az illésházai Illésházy grófok kezébe. Ők azonban 1675-től - nem akarván a törökkel itt hadakozni - inkább a biztonságos távolságban lévő felvidéki váraikban tartózkodtak. Így az érdi uradalmat 12 évre zálogba adták Szapáry Péternek, amelyet aztán1722-ig meghosszabbítottak. Itt hívjuk fel a figyelmet a család címerében (2.ábra) az ólomüvegen szereplő kettős névösszetételre: szapári Szapáry, mely az illésházai Illésházy grófoknál éppúgy megtalálható volt, s a későbbiekben még jelentősége lesz, ugyanis innen származtathatjuk a dupla „i” betű használatát a téglabélyegeken.
2. ábra: A szapári Szapáry címer
Szapáry Péter sokat hadakozott a török megszállókkal és személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák, szépirodalmi művek örökítették meg tetteit. (A legismertebb monda szerint Hamza bég kegyetlen módon kínozva, vízen, száraz kenyéren tartva, a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban egy török agáért cserébe kiváltotta rabságából. Egyszer (egyes változatok szerint Buda visszavívásakor) fordult a kocka és Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ó azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte egykori kínzóját. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.) A monda szépségéből semmit sem vesz el az a tény, hogy időben nagyjából 100 év választotta el egymástól a két szereplőt, s Szapáry valószínűleg Budán raboskodott.
Illésházy Miklós (1653-1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Kancellárként halála előtt nem sokkal ő írta alá a Pragmatica Sanctiot ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését.
1723-tól Illésházy József (1700-1766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735-1752 között ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterfly Jánosnak.
1766-tól Illésházy János (?-1799) lett a birtok gazdája, ő sokat fáradozott Érd szebbé tételéért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály-templomot és emeletet húzatott az új plébániaházra. A templomkertet szobrokkal (pl. Nepomuki Szent János), keresztekkel ékesíttette. Elkészíttette Szent Walburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. Fia, Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között 1789-ben halt meg és a templomban temették el (3. ábra).
3. ábra: Illésházy Ferenc sírfelirata
1799-től Illésházy István (1762-1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Ekkor építették újjá a régi Sárkány kúriát és bővítették ki barokk négyszárnyas, belső udvaros kastéllyá. A hegy felőli szárnya manzárdtetős, míg a többi szárny földszintes volt. Az épületben 25 szoba és egy kápolna volt. Az udvarban kút, a nyugati szárnyban mindkét szinten WC-k voltak. Pincerendszerét is megtoldották, az addigi ún. török pincét kiegészítették északnyugati irányba. Két bejárata ma is ebbe a szárnyba nyílik, ahonnan egy szűk folyosón átjárás van a régi pincerészbe. A ma is meglévő tiszttartói ház szintén ekkor épült. Fia nem lévén, vele kihalt a család.
1828-tól Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg az érdi uradalmat (Tárnokot és Diósdot is). Batthyány Fülöp női ágon rokona volt az Illésházy családnak (nagyanyja Illésházy Terézia volt). Fülöp herceg Vas megye örökös főispánja, császári királyi kamarás. Az 1838. évi jeges árvíz után róla kapta nevét Érd új, a Dunától távolabb települt városrésze, a Fülöpváros.
Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, a későbbi „Wimpffen” kúria és a kiszolgáló épületei: kocsiszín, istálló, és cselédlakások (ma: Magyar Földrajzi Múzeum és Galéria).
1848 vagy 1850-től a gazdag Sina György albán származású, ortodox vallású bankár, a Lánchíd építésének legnagyobb támogatója vette meg az Érd-óvárosi kastélyt. Halálát követően fia Sina Simon 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépítette és kibővítette a kastélyt Lánya, Anasztázia, gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen (Viktor, Simon) család kezébe került. A szórványosan Érden i: fellelhető GW (Gróf Wimpffen) jelű téglák viszont (7-10. kép) valószínűleg az ercs téglaégetőben készültek.
A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (no-viciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ide érkeztéig pedig a ország első KALOT Népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrári^úság Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezetőképző és népi kulturális tanfolyamokat tartottak (4. ábra).
4. ábra: A kastély mint KALOT népfőiskola
A kastélyt a háborúban hadikórházként használták. A II. világháború frontjának itteni átvonulása csak viszonylag kis mértékben károsította a kastélyt, mindössze oldalsó udvari bejárata, fő porticusa, timpanonja és tetőszerkezete sérült, de falai épségben maradtak és beüvegezett ablakokkal vészelte át a harcokat, tehát lebontását semmi sem indokolta. A háború után szükséglakók költöztek falai közé. A Pest Megyei Levéltárban talált adatok szerint 1952-ben az Állami Gazdaság kezdte a kastély tégláit, gerendáit hordani a Nagytétény határában lévő marhaistállóihoz.. .2
1961-ben az Országos Műemléki Felügyelőség törölte a műemlék jellegű épületek közül. 1962-ben a járási tanács elrendelte a kastély lebontását. 1971-ben a pártbizottság utasítására földig rombolták. Egyedül a gazdatiszti épület árválkodik az egykori
kastély helye mellett, ma szükséglakásként használják (5. ábra).
A Kőszegi vár felújításához vittek akkor sok bontott téglát.3
5. ábra: A Szapáry kastély helye, a gazdatiszti épület még áll
Uradalmi Téglaégető
(A téglakészítés írásos említései, térképek, elbeszélések és lelőhelyek, vázlatosan)
Az első írásos nyoma az érdi téglaégetőnek 1761-ből ismert, amikor is „a téglavető már külső piacra is termel, s ebben az évben már 44700 darabot égetett....1762: az előző évi maradvánnyal együtt 111800 darab készült ...1763-ban 68500 darab tégla volt a téglaszínben. 4 forint 52 1/5 dénár bevételt hozott. ’4 A számadási könyvekben 1761 és 1817 közötti 61 évből 33-ban találhatunk az égetett mennyiségre vonatkozó bejegyzéseket. Az évente elkészített téglamennyiség a néhány tízezer és 200 000 darab között mozgott.5
1776-ban Érd (feltehetően egy korábbi de megszűnt státusz után) ismét mezővárosi rangot kapott. Egy 1780-ban készült térképen Fornax Tegularia néven jelölnek egy téglaégetőt. Ez lehetett a szóban forgó uradalmi téglavető (6. ábra). A helyszín ma házakkal beépített terület, egyedül az agyagbányászatra utaló jelek látszanak (7. ábra). Ez idáig kis betűméretű ÉRD feliratos tégla máshonnan nem került elő (11-12. kép).
6. ábra: Térkép 1780-ból (4. Fornax Tegularia)
7. ábra: Az agyagfejtés helye
Mivel évszámos téglák nem készültek, ezért a korábban készült téglák azonosításában az ismert dátumú építkezésekre vagyunk hagyatkozva. Különösen azok az építkezések fontosak, amelyekhez nagy mennyiségű tégla szükségeltetett.
Jekelfalussy 1892-ben még mindig az Érdi Uradalom Téglaégetőjét említi.6
Nevezetesebb építési dátumok:
1686-95: A mai Molnár u. 6. sz. alatti plébánia épület építése (ekkor még földszintes).
1703: Elkészült a Szent Mihály templom hajójának újraboltozása.
1723: Szent Mihály templom felszentelése.
1725-31: Az érdi kastély felújításának ideje.
1759: Elkészült a Szent Mihály templom újjáépített sekrestyéje.
1774: A Szent Mihály templom toronnyal bővült, s emeletet kapott az új plébániaház.
1799: A kastély újjáépítése.
1838: Az árvíz előtt már állt az iskola.
1869: Báró Sina Simon neoreneszánsz stílusban átépítteti, és kibővítteti a kastélyt.
Téglák az érdi kastélyból
A kastély meglévő gazdatiszti épületének környékéről, a pincerendszer és a megmaradt romok közül előkerült téglák közül mindenképp az Illésházy családhoz köthetők a hasonló kivitelezésű, domború feliratos CII (Comes losephus Illésházy, Comes loannes Illésházy vagy Comes illésházai Illésházy), illetve az iiU (lehetséges feloldás: Illésházy István Uradalma, vagy illésházai Illésházy István) jelűek (13-21. kép). Egyik értelmezés sem zárható ki teljesen: Illésházy József csak rövid ideig gyakorolta az uradalom irányítását, de gyakorolta, majd bérbe adta a birtokot. Illésházy János a feljegyzések szerint nagyon sokat tett Érd felvirágoztatásáért, a harmadik feltételezés mellett a család szigetközi birtokairól előkerült ugyancsak CII jelzésű téglák szólnak. Mindent összevetve: a CII jelzés Illésházy János (Ioannes Illésházy) monogramja lehet.
Az iiU feloldására az egyértelműen U betűnek tűnő jel adott támpontot és Illésházy István Uradalma értelmezéssel bírhat.
A Szigetközben a betűk az érdi téglákkal ellentétben külön karakterként jelennek meg.7 Kétség tehát az érdi téglák esetében a C vagy U betűk olvasatában merül fel, a lényegesebb kérdésben, nevezetesen, hogy a bélyeg az Illésházy család jele, nincs bizonytalanság. Visszatérve az érdi téglajelhez, valamennyi CII jelölhetné Comes Illésházy István nevét is, aki 1799-től volt az uradalom birtokosa. Ez a feltételezés azonban minden téglára vonatkoztatva kizárható, mert egyrészről 1799 előtti épületekből és épületrészekből is kerültek elő ilyen téglák, másrészről a család más tagjai József (Iosephus) és János (Ioannes) is égettek jelzett téglákat a birtoklásuk rövidebb-hosszabb időszaka alatt. Harmadsorban pedig a latinos alakban írt rövidítésnek CSI (Comes Stephanus Illésházy) kellene lennie, mint például a Szigetközben.
A kastély környékén talált domború feliratos BSS (Báró Sina Simon) darabokat az
1800-as évek közepére datálhatjuk (22-23. kép).
Az uradalom téglagyára lehetett a második katonai felmérés térképén (1806-69) jelölt téglagyár (ZO), a mai Érdliget és Diósd határán (8. ábra). A terület jelenleg már sűrűn beépített, nyomát sem lelni az egykori létesítménynek.
1860-as években működött Sina uradalmi téglagyár jelentette abban az időben az érdi ipart.8
1863-ban a Sina birtokon 250.000 falazótégla és 250.000 földcserép készült.9
8. ábra: Téglagyár (ZO) a II. katonai felmérés térképen 1806-69
Téglák a Szent Mihály templomból
A 15. sz-i romokon épült Szent Mihály templom átépítése az 1700-as évek elején megtörtént, a 2012-es újbóli felújításakor kézzel húzott (= kannelúrázott) téglák kerültek elő (24-25. kép). Ezek a darabok a véleményünk szerint az első építkezés téglái. Velük együtt jelöletlen kerítésfedő (26-27. kép) idomok, jelöletlen padlásburkolók (28-29. kép), a megszokottnál laposabb és szélesebb CII, valamint Batthyány Fülöp domború BF jelű téglái kerültek elő (30-37. kép). Ugyaninnen jelentős számban ismerjük a vastag, nagybetűs, domború ÉRD (38-45. kép) feliratos téglákat (9. ábra). A két ábrán látható törmelékben több állat-
9. ábra: Téglák a Szt. Mihály templom felújításakor
nyomos és emberi kéznyomos darab is előfordult (46-50. kép), sőt, egy, a puha agyagba lépett gyerek lábnyomát is megőrizte a tégla (51. kép).
Itt megjegyzendő, hogy a mai Kerék utcában, a templommal szemközt, a löszfalból hiányzik egy jelentős rész, ez esetleg utalhat korábbi agyag-bányászásra, s ez esetben téglavetés is történhetett itt (10. ábra).
10. ábra: Agyaglelőhely a templom közelében
Téglák a régi iskolából
A „szokásos” CII (IIU) és ÉRD domború nagybetűs vastag feliratos téglák mellett jeltelen pádimentum téglák (háromszög-, négyszög-, nyolcszög alakú és kis kocka került elő az iskolából egy átalakítás során (52-54. kép).
Téglák a Földrajzi Múzeum és Galéria épületéből
Az iiU és ÉRD domború jelzéses darabok néhány válaszfal bontásából származtak (55-59. kép). Ezeket a falakat valószínűleg a kastély bontott tégláiból húzták fel akkor, amikor a múlt rendszerben lakásokat alakítottak ki az épületben.
A 60. képen látható, egyedülállónak mondható (csak az É-betűt írták tükrösen) tégla eredete nem tisztázott, azt egy érdligeti ingatlan falába építve fényképeztük le.
Az érdi téglagyárak
- Érdi Gőztégla és Agyagáru Rt. (= Atlantica Téglagyár)
Alapításáról tudjuk, hogy dr. Mel-ler Lajos 1909-ben az érdi Kopár-hegy10 dunai oldalán vette meg azt a két területet ahol, nyilatkozata szerint téglagyárat kívánt működtetni részvénytársaság formájában. Az egész földdarab 3346 négyszögöl volt és 1673 koronát fizetett érte.11
1910-ben az Atlantika Tengerhajózási Rt. létrehozta a Sánc-hegy alatti Duna-parton az Érdi Gőztégla és Agyagáru Rt-t. (11. ábra). Az üzem a Duna partján települt, a téglagyártáshoz szükséges jó minőségű agyagot a meredek hegyoldalból nyerték. Az alakulást követő időszakban évente 3 millió téglát gyártottak (61-62. kép).
11. ábra: Az Atlantica téglagyár a kezdetektől napjainkig
A Gecse Albert-féle adattár (Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény) 1910-ben Érdi Gőztégla és Agyagárugyár címszó alatt az alábbiakat írta: Központ: Budapest V. Tükör u. 5. majd Klotild u. 10/a. Telephely: Érd. Téglajele: ovális idomban domború ÉRD felirat. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Kőbányai Helytörténet Gyűjteményben ilyen ovális idomú ÉRD feliratos tégla nem található, s ez ideig ilyen darab még nem került elő a gyűjtéseink során.
1910-ben már 26-an dolgoztak itt, a két munkavezetőn kívül valamennyien segéd státuszban. A munkások fele osztrák állampolgár és köztük 10 cseh „morva” anyanyelvű volt. Márciustól novemberig tartott az égetési szezon, a köztes időben a kemence javítása és az agyag előkészítése folyt. Tíz év múlva, 1920-ban 24 munkás (kizárólag férfiak), 12 magyar, 9 német, 2 szlovák és egy szerb anyanyelvű dolgozott a gyárban. Mindannyian tudtak magyarul12 (12 ábra).
12 ábra: Az Érdi Gőztéglagyár munkásainak egy csoportja
1922 decemberében a 2. honvéd vegyes dandár parancsnoka ezt jelentette: „Az érdi és a százhalombattai nagy téglagyárakban (melyek a háború óta szüneteltek) a termelést újra megkezdték”13
1923 augusztusában a munkások sztrájkba léptek. A gyár vezetősége a kívánságukat teljesítette, de a „fő cinkosokat” elbocsátotta, mire a többi munkás újra munkába állt.14
Az 1930-as népszámlálás nem szól a gyárról, de az 1931. évi ismertető szerint működik az „Érdi Gőztégla és Agyagáru, Műkő és Cementgyár”15 (az ismertető adatait néhány évvel előbb vették fel, a később tárgyalt Hirmann-féle gyár talán ezért nem került itt említésre.)16
Megemlítendő, hogy az 1930-as évek végéig vevőre talált két cigány család vályogvető produktuma is, „telephelyük”a Bara patak mentén volt.17
Az Érdi Gőztégla Agyagárugyár Részvénytársaság 70-80 munkást foglalkoztatott, 1930 óta a tulajdonos igazgatói: Bruszt Oszkár és Sándor. (Bruszt Oszkár: született Érd 1879, érettségi Bp., évekig fővárosi banktisztviselő, majd tulajdonosa a Bruszt fűszer és vegyes kereskedésnek, az izraelita hitközség elnöke).18 A gyár részvényjegyét a 13. ábra mutatja.
13. ábra: Az Érdi Gőztégla- és Agyagárugyár részvényjegye 1932
A gyáripari címtár (KSH, 1946) feljegyzése szerint a háború után Érdi Gőztégla és Agyagárugyár Rt, Érd, Dunapart néven működött.19
Az államosítás után 1950-es években korszerűsítették a gyárat. Az akkor rendszerbe állított gőzgép az ott dolgozók szerint 1957-ben szűnt meg.20
A korabeli sajtó híradásai a gyárról:
1954 Pest Megyei Népújság, január 1. „A téglagyár munkásai jókedvvel végzik munkájukat. Nem csak mennyiségi munkára törekszenek, céljuk a minőség megjavítása is. Emellett valószínűleg fáznak is, mert a Pest Megyei Téglagyár Egyesülés még nem
juttatta el számukra a téli melegítő ruhákat. ”
1954 Pest Megyei Népújság, július 29: „A téglagyár dolgozói az őrszentmiklósiak felhívására elhatározták, hogy augusztus 1-én vasárnap műszakot tartanak az árvízkárosultak részére és 30.000 téglát legyártanak. ”
1955 Pest Megyei Népújság, április 8.: „Érd nyerte a téglagyárak versenyét, a Pest Megyei Téglagyár Egyesülés tíz téglagyára közül (márc.15-től ápr. 4-ig) ez idő alatt a nyersgyártási tervét 174%-ra, a kihordási tervét 211%ra teljesítette. Dicséret illeti a gyár minden dolgozóját, vezetőjét Dobrovits Lajost”
1955 Pest Megyei Népújság, augusztus 14: „A legolcsóbb téglát gyártó vállalatok versenyében első az Érdi Téglagyár. ”
1970 Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat 8. sz. üzeme /Érd, Óváros/ Vezetője Arabszky István. Foglalkoztatottak száma: 90-
110 fő között ingadozik. A korszerűsítésnek köszönhetően már 16-17 millió kisméretű téglát gyártanak, a helyi kislakás építkezések szükségletét fedezni tudják, és az állami építkezésekhez is kerül a termékből. Az üzem az utóbbi években nagyarányú villamosítást eszközölt, melynek eredményeként elérték, hogy az anyagmozgatás zömében géppel történik.21
1963-tól már volt „kuli” mozdony, előtte kézzel tolták a csilléket. 1965-től helyezték üzembe a 652 lánctalpas gépet. 1974-75-től már az agyagmozgatást a képen látható billencscsel végezték.22 (14. ábra) A képen
14. ábra: Az Atlantica gyár korszerűsítési folyamatának gépei és kezelői
14a. ábra: Az Atlantica gyár alkalmazottai és korszerűsítési folyamatának gépei
balról jobbra Kovács Ferenc, Póth József, Szarvas Imre, Buda István, Keszler János, Vezendi Gábor láthatók (14a. ábra).
1972: A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat érdi gyáregysége 6 darab, összesen 400 méter hosszú téglaszárítót épített 900m/Ft bekerülési költséggel. 1972-ben fürdő és öltöző teljes beruházása történt meg 400m/ Ft értékben (vö: 13. ábra).23
A téglagyár fürdőjének felújított épülete kisméretű téglái helyben készültek és a falból kiálló végeiken még több helyen ma is látható az ÉRD felirat (15. ábra).
15. ábra: Feliratos téglák az 1970-es évekből
A Budai Cserépipari Tröszt Érdi Gyáregységében a korszerűsítések ellenére a nagyon nehéz fizikai munka volt a jellemző. Ennél fogva állandó fizikai létszámgondokkal küzdött. 1970-ben a dolgozók létszáma 80 fő volt, 1975-ben már csak 73 fővel kellett megoldani az egyre fokozódó szükségletek kielégítését. A fenti problémák ellenére, a korszerűsítések hatására az öt év alatt a termelés 460 ezer téglával növekedett.
1985-ben az agyagkitermelés leállt, de a kitermelt agyagból még két évig folyt a téglaégetés.
A működését az érdi téglagyár 1987-ben végleg beszüntette.24
A téglaszárítók vázai itt-ott cseréppel, néhány melléképület és a villámsújtotta kémény ma is áll, igaz, siralmas állapotban (v.ö.: 11. ábra).
- Hirmann téglagyár
1928-ban Hirmann Gyula megalapította Érd második téglagyárát a mai Óváros, Molnár utcában. A gyárról nem maradt fenn fénykép az érdi helytörténeti archívumban sem és egyéb fórumokon sem találtunk fotót. A két téglagyár néhány száz méterre volt egymástól. A műhold felvételen és a fényképen bejelöltük a Hirmann gyár helyét, sajnos már a bontás után. Támpontként mindkét felvételen látható a ma is lakásokként funkcionáló Hirmann-féle sorház (16-17. ábra).
16. ábra: Az Atlantica (1) és Hirmann (2) gyárak helye a műhold felvételen
17. ábra: Az Atlantica (1) és Hirmann (2) gyárak helye a felvételen
A munkások száma 30 fő volt. A cégvezető, Hirmann Gyula 1876-ban született Baracskán, 20 éven át kereskedői pályán tevékenykedett Budapesten, majd Érden volt saját üzeme. A téglagyárnak cégvezetője a megalakulása óta, az Országos Központi Hitelszövetkezet érdi fiókjának igazgatója, képviselő testületi tag, 1915-től katonai szolgálatot teljesített.25
1930-ban ugyanezen téglagyárat már Stift József és Tsai Gőztégla és Tető-cserépgyár néven említik. Vezető igazgató: Hirmann Gyula.26
A gyár szerepel még Stiftné, Hirmann és Társai Gőztéglagyár néven is.27
Patkóné Dr. Kéringer Mária: „Érd 1800-1950 között a levéltári források tükrében” c. művében említést tesz 1911 után (évszám nélkül) Jungmayer Lajos téglagyáráról, ami a helyiek emlékei szerint a Hirmann féle téglagyár valamely részbeni tulajdonlását jelentette. Önálló téglagyára Jungmayer Lajosnak nem volt, dacára annak, hogy a Gyáripari címtárban (KSH, 1946) Jungmayer Lajos Gőztéglagyára, Érd, Mária-telepként szerepel.28
„Jungmayer Lajos: Kereskedelmi érettségit tett. 1930-ban parcellázási irodát nyitott. 1931-ben fatelepet létesített (ez az üzem volt helyileg Mária telepen). Több állandó alkalmazottat foglalkoztatott s mintegy 100 ügynököt is. A háborút végig-küzdötte, 3-szor sebesült. Volt továbbá: malma, bútorüzlete és homokbányája is.‘29
A háború után a Hirmann téglagyár már nem üzemel, kéményét 1958-59-ben felrobbantották.
Sikerült találkozni és beszélgetni Moravecz Jánossal, aki haláláig (2013) a Hir-mann-féle téglagyári sorház egyik lakásában élt (18. ábra). 1960 környékén még segédkezett a Hirmann-féle téglagyár fedélszékének bontásában. Emlékei szerint a téglabélyeg kb. 3x6 cm keretben talán Hirmann felirat volt.30
18. ábra: A ma is álló Hirmann lakások az egykori gyárral szomszédos telken
A Hirmann féle téglagyárra ma már csak az agyagbányászat nyomai, és az elgazosodott telken álló néhány pillér emlékeztet a régi téglagyári sorház szomszédságában.
Magyarázatra szorul Érd-Óváros kifejezés mely többször is előfordult a fenti szövegben. A terület azonos a mai térképeken Érd-Ófalu résszel. Az üzleti céllal a nagyszabású (későbbiekben már hírhedt) érdi parcellázást végzők sütötték méltatlan módon a XVIII. században már városi ranggal és saját kórházzal rendelkező
(ma sincs ilyen!) történelmi városrészére az elnevezést.
Köszönetnyilvánítás
A szerző köszönetét fejezi ki Ábel Andrásnak, Fajkusz Józsefnek, a téglagyár egykori dolgozóinak: Póth Józsefnek és Moravecz Jánosnak, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár munkatársainak, kiváltképp Paulovits Istvánné Erikának a segítségért. Köszönet illeti Lehoczki Zsuzsanna muzeológust a kézirat lektorálásáért.
-----
1. Kubassek János (2000): Érd és Térsége - Modulus-R Bt., p.: 50-51
2. Érdi lap: Az „aranyember”lebontott érdi kastélya c. írása (www.erdilap.hu/cikk.php?cikkid=300)
3. Ábel András (1949) közlése, köszönet érte.
4. Dóka Klára (2002): Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család birtoklása idején (1722-1828) - Helytörténeti füzetek, Érd
5. u.o.
6. Jekelfalussy József (1892): Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke - Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, p.1751
7. Albert Zsolt és Makai Erika (2011): Téglagyártás a Szigetközben - A bélyeges téglák II. Kiállítási katalógus, Mosonmagyaróvár, MBTE, Baj, pp. 39-55
8. Patkóné dr. Kéringer Mária: Érd 1800-1950 között a levéltári források tükrében - http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/ Erd/pages/011a_erd_1800_1950_kozott.htm
9. Farkas Gábor szerk. (1985): Fejér Megyei Évkönyv 16, Fejér Megyei Levéltár, p.224
10. A mai nevén Kakukk hegy, a helyiek szerint Kopasz hegy. A százhalombattai oldalt az ott élők Sánc-hegynek hívják. - Lehoczki Zsuzsanna közlése. 2013-ig itt működött a százhalombattai téglagyár, az Atlantika gyártól mintegy 1,5 km-re, ugyanarra a löszvonulatra települve.
11. Patkóné dr. Kéringer Mária: Érd 1800-1950 között a levéltári források tükrében - internetes anyag, http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ telepulesek_ertekei/Erd/pages/011a_erd_1800_1950_kozott.htm
12. Farkas Gábor szerk. (1985) Fejér Megyei Évkönyv 16, Fejér Megyei Levéltár p.225
13. U.o.
14. Farkas Gábor szerk. (1985) Fejér Megyei Évkönyv 16, Fejér Megyei Levéltár p.225
15. A korabeli híradásokban a gyár neve folyamatosan változott
16. Fejér Vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre p.138
17. Szameniczky István (2001): Történések Érden - Typo Radius Bt. p.104
18. Fejér Vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre - Szfvár
19. Gyáripari címtár (1946): Kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar - Központi Statisztikai Hivatal, p. 83.
20. Póth József (1945) egykori dolgozó közlése, köszönet érte.
21. Máthé Dezső (1970): Községem 25 éve - Érdi Krónika, kézirat, p.140-141
22. Póth József (1945) egykori dolgozó közlése, köszönet érte
23. Máthé Dezső (1973): Érd nagyközség krónikája kézirat, p. 267
24. Póth József (1945) egykori dolgozó közlése, köszönet érte
25. Fejér Vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre - Szfvár, p. 138
26. Koffler Károly (1930): Ipari címtár - Magyar Külkereskedelmi Intézet, Budapest, p. 91
27. Fejér Vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre - Szfvár, p. 138
28. Gyáripari címtár (1946): Kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar - Központi Statisztikai Hivatal, p. 83.
29. Fejér Vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre p.140
30. Hirmann feliratú tégla eleddig nem került elő
1. kép: Ujjal húzott római kori tégla
2. kép: Ujjal húzott római kori tégla
3. kép: Ujjal húzott római kori tégla
4. kép: Ujjal húzott római kori tégla
5. kép: Ujjal húzott római kori tégla
6. kép: Légióbélyegző nyoma cseréptöredéken (Százhalombatta, múzeum)
7. kép: ‘MM’ GW felirat = Gróf Wimpffen
8. kép: ‘MM’ GW felirat = Gróf Wimpffen
9. kép: ‘MM’ GW felirat = Gróf Wimpffen
10. kép: ‘M’ GW felirat = Gróf Wimpffen
11. kép: ‘D’ tükrös Érd felirat
12. kép: ‘D’ tükrös Érd felirat
13. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
14. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
15. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
16. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
17. kép: ‘D’ UII felirat = talán Illésházy István Uradalma
18. kép: ‘D’ UII felirat = talán Illésházy István Uradalma
19. kép: ‘D’ UII felirat = talán Illésházy István Uradalma
20. kép: ‘D’ UII felirat = talán Illésházy István Uradalma
21. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
22. kép ‘D’ BSS felirat = Báró Sina Simon
23. kép: ‘D’ BSS felirat = Báró Sina Simon
24. kép: Jeltelen középkori tégla
25. kép: Jeltelen középkori tégla
26. kép: Jeltelen kerítésfedő tégla
27. kép: Jeltelen kerítésfedő tégla
28. kép: Jeltelen padlástégla
29. kép: Jeltelen padlástégla
30. kép: ‘D’ CII felirat = talán Comes loannes Illésházy
31. kép: ‘D’ CII felirat = talán Comes Ioannes Illésházy
32. kép: ‘D’ CII felirat = talán Comes Ioannes Illésházy
33. kép: ‘D’ CII felirat = talán Comes Ioannes Illésházy
34. kép: ‘D’ BF felirat = Batthyány Fülöp
35. kép: ‘D’ BF felirat = Batthyány Fülöp
36. kép: ‘D’ BF felirat = Batthyány Fülöp
37. kép: ‘D’ BF felirat = Batthyány Fülöp
38. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
39. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység nevet
40. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
41. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
42. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
43. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
44. kép: ‘D’ tükrös Érd felirat = a helység neve
45. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve és kutyanyom
46. kép: Madár lábnyoma
47. kép: Állatnyom
48. kép: Állatnyom
49. kép: Ujjnyomok
50. kép: Kéznyom
51. kép: Lábnyom
52. kép: Jeltelen pádimentum tégla
52a. kép: Jeltelen pádimentum tégla
53. kép: Jeltelen pádimentum tégla
54. kép: Padlóburkolás minta jeltelen téglából
55. kép: ‘D’ Uii felirat = talán Illésházy István Uradalma
56. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
57. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
58. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
59. kép: ‘D’ Érd felirat = a helység neve
60. kép: ‘D’Tükrös Érd felirat = a helység neve
61. kép: ‘MM’ hajózászló A betűvel = Atlantica
62. kép: ‘MM’ hajózászló A betűvel = Atlantica