Kis-Czell szabadalmas mezőváros (1903 óta Celldömölk) Koptik Odó bencés apát fáradhatatlan munkájának köszönheti létrejöttét.

Koptik Odót 1739-ben helyezték Pór-Dömölkre az ausztriai Mariazellből, hogy az elhagyott és romos XII.szá- zadi monostort felélessze. Ő azonban más taktikát választott. Nem a régi, romos, elhagyott épületet építette újra, hanem más dologba fogott. Kápolnát épített a magával hozott csodatévő Szűz Mária szobornak, távol a romoktól és egy új búcsújáró helyet alakított ki.1 Az új kápolnát Anna kápolnának nevezték el. Ez a felszentelt épület lett a létrejövő új település, Kis-Cell központja. (A nevét Mariazell után kapta).

Koptik Odó sikerrel járt. Kis idő elteltével már évente kb. 30.000 ember fordult meg a kis kápolnánál. A búcsú- sok ellátására sorra épültek a vendégfogadók. Angyal, Szarvas, Fekete Sas nevezetűek, 1744-ben pedig megkez- dődött a ma is látható templom és kolostor építése.

Bencés apátsági téglavető

Az apátság a munkálatokhoz saját téglaégetővel rendelkezett. (1. ábra).

1. ábra: I. katonai felmérés térképe

A téglavető a régi pór-dömölki monostor és az új templom között feküdt félúton. Ez az út ma Koptik Odó nevét viseli. Az első téglásmestert - akit név szerint ismerünk - Andreas Lehnernek hívták.2 Ő 1760- tól vezette a téglák gyártását. Itt készülhettek a MÁRIA ligatúrás téglák (1. kép). Hasonló téglák Máriazellből is ismertek, melyek ma a bécsi Ziegelmuseumban láthatók. 1787-ben II. József feloszlatta a rendet. Ekkor a tég- laégető a község tulajdonába került. 1802-ben az apát- ság ugyan visszakapta javait, de a téglaégető megmaradt községi kezelésben és ekként működött az 1800. évek végéig.

Kis-Czelli téglagyár

Kis-Czell töretlenül fejlődött és mezővárosi rangra emelkedett. A mostani „liget” helyén lévő – volt apátsági– téglavetőben az 1800-as évek legelejétől kezdték gyártani a KC (Kis-Czell) majd később a KCV (Kis-Czell Város) betűkkel jelölt téglákat. A hozzávetőleg száz év alatt a kezdeti igényes díszítésű téglajelek, cirkalmas betűk egyszerű betűtipusú jelzésekké váltak (2–12. kép).

A század végére bezárt a téglavető, megszűnt a gyártás. A város központja ekkorra már körülvette a téglagyár épületeit, ezért lebon- tották azokat és a helyükön építési telkeket mértek ki. Az elposványosuló agyaggödröket pedig egy lelkes városszépítő – Göttmann Bódog – vezetésével betemették, és a területen Félix liget néven japán parkot alakítottak ki. Ezzel egy időben új, magánkézben lévő téglagyárak létesültek a településen kívül (2. ábra)

2.ábra Téglagyárak Celldömölk környékén (1apátsági-városi, 2. Rosenberg, 3. Wittmann, 4. Marton, 5. Tory)

Rosenberg téglagyár

A Celldömölkről Mesteribe vezető út jobb oldalán ma is megvannak még a néhai Rosenberg család téglagyá- rának vízzel telt agyaggödrei. Rosenberg Lajos és fia, Henrik, a város közéletében is fontos szerepet játszott a XIX. század negyvenes éveitől a század végéig.

Mélyített „R” jelzéssel látták el tégláikat, miként ezt a hagyományostól eltérő alakú kemence tégla („kiflitégla”) is bizonyítja (13. kép).

Ez időben a város másik jelentős családja Pick Zsigmond famíliája volt. Fakereskedéssel, építési vállalkozással foglalkoztak. Ők építették 1880-ban az első modern szállodát a városban. Téglakészítéssel is foglalkoztak, hiszen az 1892-ben készült Jekelfalussy-féle ‚czím és lakjegyzék‘ Kis-Cellből közöl ilyen értelmű adatot (p.: 1747).3 A két család összefonódott azáltal, hogy Pick Zsigmond fia – akit szintén Henriknek hívtak – Rosenberg lányt vett fele- ségül, Zsófiát. A téglagyár ezután Pick-Rosenberg Téglagyárként üzemelt tovább. A téglákra a PR betűk kerültek, ugyanazzal a mélyített betűtípussal, mint a kiflitéglán (14–15. kép), vagy tetszetősebb, domború betűkkel (16–17. kép).

A század végén azonban mindkét család tönkrement. Megbuktak közös vállalkozásaik, a „Kis-Czelli Lakóház- építő Rt.” és a „Kis-Czelli Takarékpénztár” is, melybe a két család a vagyonát fektette. Tudjuk, hogy Pick Henrik az 1900-as évek elején teljesen elszegényedve Győrbe költözött, ott is halt meg.

A téglagyár – honorárium gyanánt – dr. Pletnits Ferenc ügyvéd tulajdonába került, de többé nem folyt benne termelés. Épületeit a Ság-hegyen megnyíló kőbánya használta raktárként. Egyetlen megmaradt – ma is ép – épü- lete a kőbánya munkásainak szállása volt. A terület napjainkban dr. Pletnits Ferenc utódainak birtokában van.

Wittmann téglagyár

A XX.század első felében üzemelt a városban az a téglagyár, amelynek tulajdonosa Wittmann Andor, a Pápa környéki gyárakat üzemeltető Wittmann Ignác családjának tagja volt.6 Kis méretű (25×12×6 cm-es) téglákat éget- tek, melyeket ligatúrában WA betűkkel jelöltek (18. kép).

A gyár az Alsóságra vezető út jobb oldalán volt és II. világháborúig üzemelt. Wittmann Andort és feleségét a németek elhurcolták, később a gyárat lerombolták.7 Az agyaggödrök közül a legnagyobb ma horgásztó, a kisebbek pedig elposványosodtak. A terület szélén látható jellegzetes gyárkémény nem a téglaégető kemencéből maradt, új építésű.

Marton téglagyár

Ugyan csak 1944-ig létezett a Marton-féle téglagyár a vasútállomás és a rendező pályaudvar közötti területen. Épületeit a háború alatt a németek lőszerraktárnak használták, a visszavonulásukkor nem volt idejük kiüríteni azt, ezért az egészet felrobbantották.

Minden épület megsemmisült. A bányagödröket a város szemétlerakónak használta. Sajnos eddig nem sikerült kideríteni, hogy a téglákon alkalmaztak-e jelölést? Valószínűleg nem, mivel eddig nem került elő olyan bélyeges tégla, ami ezzel a gyárral azonosítható lenne.

Tory téglagyár

Alsóságon – mely ma Celldömölk része – működött a XX.szd. elején Tory György téglagyára, a Ság-hegyre vezető út jobb oldalán, a kőbányához lefektetett vasúti pálya mellett. Tégláin álló illetve fekvő formátumban mé- lyített „T” illetve mélyítésben domború „TGY” betűk láthatóak (19–22. kép).

Illés téglagyár

Az 1899-ben kiadott statisztikai jegyzék8 253. tétele „Illés István téglagyára Alsó-Ságon, Vas megye” létéről tudósít. Sajnos egy térképes ábrázoláson kívül (3. ábra) egyéb adatot, utalást ez ideig nem találtunk a gyárról.

3. ábra Alsóság téglagyárának agyaggödrei(a 3. kat. felmérés térkép Csehszlovák átdolgozása)

Nem tartjuk kizártnak, hogy a városban és környékén nagy számban előforduló I betűs téglák ebben a gyárban készülhettek (23–24. kép). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közeli Izsákfán (4. ábra) is gyárthatták az I betűs darabokat; ez esetben az értelmezés: Izsákfa.

 4. ábra A közeli Izsákfa téglagyára (a 3. kat. felmérés térkép Csehszlovák átdolgozása) 

Zárszó

Az 1960-as években elenyésző mennyiségben a helyi Építőipari Szövetkezet készített ún. szénporos techniká- val, jelöletlen, kisméretű téglákat. Ezeket nem értékesítették, hanem saját maguk által, a környék falvaiban létesü- lő kiskereskedelmi egységek – vegyesboltok és kocsmák – építésére használták fel.

A XX. század második felére megszűnt a városban az egykor virágzó iparág, a sok embernek megélhetést biz- tosító téglagyártás.

--------

1. Szalontai Á. és Herczig B.(2006): Celldömölki téglák meséje- Múltunk Emlékei 5(9): 25, KT Kiadó, Komarno
2. Porkoláb I. (1927): Celldömölk-Kismáriacell szabad mezőváros története

3. Jekelfalussy J. (1892): Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke- Bp-i Könyvnyomda RT
4. Porkoláb I. i. m.
5. Ábrahám Ferenc építész (Celldömölk) szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönök
6. Koffler K.(1930): Ipari címtár – Magyar Külker. Int. Budapest, pp.: 87-99
7. Memorial book of Vas County - Vas Commemorative Committee -Tel Aviv, Israel,1963, p. 214

8. Mona F.(1988): Tégla és cserépgyárak Magyarországon a 19. szd. végén – Egyetemi Könyvtár Bp, 729137, kézirat
9. Ábrahám Ferenc építész (Celldömölk) szóbeli közlése