Bevezetés

Baja ősidők óta lakott hely volt. Első okleveles említése 1323-ból származik¹. Első ismert birtokosa a Bajai család. A várost Mátyás király 1474-ben a Czobor családnak adományozta. A török uralom alatt jelentős erődítmény, a bajai náhije központja volt. A terület a török időkben elnéptelenedett. Baja 1686 – Buda visszavétele – után szabadult fel a török uralom alól, és a kincstáré lett a település. I. Lipót császár 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította Baját. A császár által a város részére adományozott szabadalmakat 1714-ben III. Károly megerősítette. Ezt követően újra földesúri tulajdonba került a város, Czobor család kárpótlásként visszakapta a bajai uradalmat. A 17. századtól horvát (bunyevác, sokác), szerb valamint a 18. századtól német ajkú (sváb) népcsoport költözött a településre. A 18–19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává vált a gyorsan fejlődő város. Később a vízi szállítás és a kereskedelem révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási és soknemzetiségű kulturális központ lett.

Az I. világháborút és a szerb megszállást követően, 1921-től 1941-ig Bács–Bodrog vármegye székhelye. Ezt a jogállását a I. világháború után átmenetileg visszakapta, majd Bács–Kiskun megye létrehozásával, 1950-ben végleg elveszítette.

A téglakészítés nyomai Baján

Közvetlenül a karlócai béke után Eckhardt Pál harmincados, a Kamarának küldött részletes jelentésének 6. pontja fontos adatokat tartalmaz Baja településtörténetére vonatkozóan. Eszerint Baja házainak összeírását kiegészítik azzal a megjegyzéssel, hogy a házak közül 500 mondható jobb kivitelűnek 700 azonban a föld alá épített putri. Arról is értesülünk, hogy német módra berendezett Sörház 4 van az uradalomban és ezek közül a legnagyobb éppen Baján. A ferencesek kolostorát 1722–1724-ben építették, majd az 1740-es években átépítették (1. ábra).

1. ábra: A ferencesek kolostora és temploma légifotón (Civertán)

A Páduai Szent Antal templom (közismert nevén Barátok temploma) alapkövét 1732-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek tette le, az épület végleges formáját azonban csak 1764-ben nyerte el. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az első évszámos bajai téglák e két épület építéséhez készültek (1–3. kép). Baján, a Duna-parton, amíg a város kamarai birtok volt, élelmezési és állami sóraktár állt – olvasható egy jelentésben –, továbbá ugyanott nagy teljesítményű hajóácsüzem is működött². Később is építettek ide raktárakat, de nem mind váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A II. osztrák-török háború idején az utánpótlás biztosítására emelt épületekből származhat az alábbi két tégla (4–5. kép), mert ekkor csak ott folyt nagyobb építkezés a városban.

Az 1742-es tűzvészben leégett Patachich Gábor kalocsai érsek háza is. Ez az épület egykor a mai városháza helyén állt. A nagy kár után gyorsan elkészültek az új palota tervei, azonban a nagyszabású tervekhez a terület túl kicsinek bizonyult, így az érsek megvásárolta a szomszédos telket báró Vayai Lászlótól 1744. április 15-i keltezéssel. Az építkezés még mai szemmel nézve is elképesztő gyorsasággal haladt, még az év júliusában leszállították Vácról a 25000 darab cserepet. Az új barokk palota 4–5 hónap alatt készült el (2. ábra).

2. ábra: A Grassalkovich-palota 1880–96-ban

1750-ben I. Grassalkovich Antal vette meg a Bajai uradalmat és a város főterén álló kastélyt is. Az új földesúr ez év április 20-án kötött szerződést a várossal, mely kontraktus tartalmazta azt is, hogy megtartja azt a téglaégetőt, ami ellátja majd az uradalmat téglával.

Grassalkovich Antal 1732-ben bárói rangot kapott. 11 évvel később, 1743-ban, az úgynevezett örökösödési háborúban folytatott tevékenységéért (több ezredet állított fel) Mária Terézia királynő grófi rangot adományozott neki, és titkos tanácsosává nevezte ki.
I. Grassalkovich Antal volt Baján az első városrendező földbirtokos. I.Grassalkovich Antal hihetetlen gyorsasággal gyarapodó vagyo-

na lehetővé tette, hogy több palotát, kastélyt és kúriát, valamint az uradalmához tartozó 33 településen templomot emelhessen. A város központjában elkészült a kicsit átalakított, addigra már négyszögletűvé lett Grassalkovich-kastély, valamint egy hatalmas, három részes uradalmi épülettömb. A korszak forrásaiban szerepel még 10 újonnan épített bolt is, mely lakóházként is funkcionált. A fából készült hidakat lebontották, majd a főúton és a Duna-parton tehát, ahol nagy volt a forgalom – téglából építették meg az új hidakat. Az uraságnak és a városnak igen sok téglára volt szüksége, amit a földbirtokos saját téglakemencéiben készíttetett. Ezen évekből ismert egynéhány évszámos tégla, ill. a tulajdonos Grassalkovich Antal feltételezhető monogramja évszámmal. Megfigyelhető a téglaképeken a különbség, miszerint a grófi rangra emelés előtt csak a GA évszámmal látható, utána viszont a monogram felett egy korona is található (6–9. kép)
Grassalkovich Antal 1771-ben elhunyt, fia már grófként született, majd 1784-ben birodalmi hercegi rangot kapott. II. Grassalkovich Antal Bécsben épített kastélyt, ahol megszületett a „tékozló fiú” örökös, azaz III.Grassalkovich Antal. Sem ő, sem apja nem törődött birtokaival. III. Grassalkovich Antal roppant pazarló életet élt, 1841-ben örökös nélkül hunyt el.
A városban sok épületben megtalálhatók a családnak tulajdonított téglabélyegek (10–24. kép).

Az első katonai felmérés térképén jól látható, hogy ezidőtájt két téglaégető üzemelt Baján. Mint tudjuk az egyik az uradalomé a másik valószínűleg a városé volt. Azt viszon nem tudjuk még, hogy a következő téglákat melyik kemencében égették (25–39. kép).

A legszebb, legtarkább múltja a Bárány Szállónak, vagy ahogy azt a bajai polgárok nevezték, a híres „Lampli”-nak van (3. ábra).

3.ábra: A Bárány fogadó korabeli felvételen

1800-ban építette egy Bischoff nevű építőmester, ugyanakkor, amikor az Oroszlán utca oldalán lévő istállót lebontották, hogy oda a mai Posta Palota épületét emeljék fel Régi falaiban 1640-ből való téglákra leltek. Később épült a Taussig Jakab-féle, majd Freund Manó tulajdonát képező ház, amely azért érdekes a téglagyűjtők számára, mert az alapépítésnél a mesterek ugyancsak 1600-ból való téglákat találtak. Sajnos ezen téglák létét igazolni, vagy megerősíteni senki nem tudta³.

A Baja Városi Levéltárban nagyon érdekes 1834-es adatra bukkantunk: a korabeli szóhasználat, fogalmazás és nyelvezet szépsége megérdemli, ezért szó szerint idézzük: „jelentést tett Popovits Péter külső Tanátsos Úr, hogy a

város-háza építésére égetett tégla mennyisége a téglaháztul a városba be küldötte, és a maga helyén öszve rakatta, melly munka körül 48 napot töltvén ugyan annyi Frtot kéri magának napibérül kifizetettni – melly a város háza udvarába egy az udvar előtti szárnyon alákép ugy özvegy Ráblyai aszony háza elött egy és igy négy kazalba öszve rakott és sumába 284700 darabbal áll a mennyiség.”⁴

1840. május 1. fekete gyásznappá vált Baja életében. A város jegyzőkönyveiben található az alábbi bejegyzés: „Ama borzaszto tűzveszély melly május első napján városunkat egészen romba dönté, a városi középületek is a lángok martaléka lévén a hasznot hozó Bárány vendégfogado, úgy az ifjuság nevelésére mulhatatlanul szükséges nagy és kis iskolai épületek fölállitására meg kivántató pénz mennyiség a közpénztárból ki nem kerülvén - egy ötven ezer válto forintbol állo kölcsönnek törvényes kamatok melletti kieszközölése és fölvételére.”⁵

Június 24-ei bejegyzés szerint:

„a tégla és cserép égetés legczélszerübb elintézése – úgy az ahoz szükséges cserépfészer és téglakemenczék elkészitése.”⁶

Továbbá itt található az alábbi feljegyzést is, miszerint:

„Bé nyujtották némely Épitő mesterek az oskola és Bárány Vendég fogadó épületjeinek miképen leendő felállitásukra és belső ugy mint külsö alakulásukra és elrendezésükre nézve elkészitett terveiket, Mellyek közül Gfeller Károly Zombori Épitő mester terve leg czélarányosabbnak találtatván, elfogadtatott és a szerint ezen épületek felállitattni határoztattak olly meg jegyzéssel: hogy az épitési munka arra ki azt e folyo évi Junius 28-án reggeli 9 orakor ezek fölött tartando árlejtés utján legkevesebbért magára vállalja bizatattni fog.”

Később „Felolvastatott Méltoságos Szent Györgyi Horváth János Uraságnak kegyes határozata, mellynél fogva a Királyi Só és Életesház közötti laposon minden Bajai tűz által károsult lakosnak saját szükségére a tégla és cserép égetést –Jog elöjmérés fejében ezertől 1 válto Kr.fizetés mellett- megengedte amin felül az itt lakozoknak a Bajai határban termett gabonábtol és bortul e folyo évre nézve elengedni kegyeskedett a kilenczedet és tizedet.”⁷ Eszerint az uradalom bérlője (A tulajdonos még a Grassalkovich család) kedvezményeket tett a város lakosainak.

A tűzben a templomok és a palota tetőzete is lángra 

kapott. Az újjáépítés gyorsan elkezdődött, sok segítség érkezett az ország különböző részeiről. Például a kalocsai érsek 1000 forintot, 300 pozsonyi mérő búzát és 50 000 téglát adományozott.

Újabb adatokra leltünk a 115. bejegyzés alatt:

„A város középületeihez meg kivántato téglák felolvasására és által vételére Popovits Péter és Paranoszits János Kül Tanácsos Urak küldettnek ki azon meg hagyással: hogy egyike oda kinn másika pedig idebenn a hozatalra örködjön... ...némely Tanácsos Urak elömutatván Arno János Úr által a Város részére égetett téglákbol egynéhány darabot minthogy ezen téglák minémiségükre minden tekintetben olly annyira rosszak lennének,hogy azokat az épitésre használni sem lehetne, ezen okbul a városnak téglák égetése végett véle kötött szerzödése meg szüntettnek lenni kinylatkoztatván, jövendöre nézve elhatároztatott: hogy a város szükségére meg kivántato téglák égetését maga a város folytatni fogja és erre valo nézve a felvigyázot Paukovics János bel és Ott Mártony kül Tanácsos Urakra adando tudositás terhével bizatott”⁸ (4. ábra, 40–41. kép).

4. ábra: Szerződésbontás Arnó János téglásmesterrel

Tehát két városatyát bíztak meg a téglaégetés felügyeletére, mint alább majd látjuk hogyan jelentik a tudósításukban.

„Szoba hozatván mikénta a jó rend és pontosság tekintetéböl a város által ezentul égetendö téglák eladására ne hogy zavarodás támadjon két tanácsbéli tagot számadási kötelességgel meg bizni kellene melly elöterjesztések a város által ezentul égetendö téglák eladásaadando tudositás terhével Krausz Károly tanácsnok és Nenádovits Sámuel szószólló Urakra bizatott.” ⁹

„Be adta Gyurikovits János Úr a Város tégla kemenczéjéhez kiszolgálo 50 ako mésszröl szólló árjegyzékét.” ¹⁰

A tűzvészt követően Baja környékét általános építőanyag hiány sújtotta, s a kapható anyagok is nagyon drágák voltak. Pár hónap múlva a folyamatos esőzés miatt sem a cserép-, sem a tégla - vagy vályogvetők nem tudtak dolgozni. Mégis sok téglabélyeg ismert ezekből az évekből, viszont a tűzvész előtt csak ritkán jegyeztek be téglával kapcsolatos dolgokat.

„1840 október 1 Bé hozta Jovánovits Ignácz ügyvéd és kül tanácsnok Úr hivatalos tudositását mellyben jelenti : hogy az oskolai és Bárány Vendég fogadó épületjeihez hordott téglák felolvasásáea kiküldettve lévén ezen kiküldetése következtében azon 12 napok alatt miglen ö örködött, 25550 tégla vitetett el,egyszersmind pedig ezen alkalommal meg éedemlett napi dijai fejében 24 válto forintokat részére ki fizetettni kéri.” ¹¹

„Nem külömben ez alkalommal a város által égetett téglák örzésére Maczeko Antal és Sztruhák József tégla verök öt pesti mérö kétszer búza bér mellett fel fogadtattván.” ¹²

A következő év eleji bejegyzés azért érdekes, mert alátámasztja az előzőekben említett építőanyag hiányt.

„Bé nyujtotta Albrecht József Úr Városunk Szószólója hivatalos tudositását, mellyben jelenti hogy a Bárány Vendég fogadó tetjére meg kivántató cserepek mentül elöbb leendö meg vásárlásnak végett megbizatva lévén ehez képpest 20250 cserepet, miután itt nem kaphatott, Zomborban meg vásárolván azok árát405 válto forintokkal ugy nem külömben hozatalukra fizetett költségek 184 válto forint 45krokkal ki fizetettni kéri.”¹³

„Ugyanez alkalommal el határoztatott: hogy a Római katolikus Plébánia épitésére,ha az egy emeletű lészen a város 50000 téglák, az óhitü Templom épitéséhez pedig 15000 téglát adni fog.” ¹⁴ „Bé nyujtotta Popovics Péter kül Tanácsnok Úr hivatalos tudositását ,mellyben jelenti: hogy a Tanodalom és Bárány Vendég fogadó épületeihez összesen 164200 tégla 27200 cserép és 20 akó mész vitetett azon idö alatt,miglen ö az oda vittekre fel ügyellett,egyszersmind pedig az ezen alkalommal meg érdemlett 59 napi dijait 118 válto forintokkal ki fizettni kéri.” ¹⁵

Tudomást szerzünk arról is, hogy:

„Elöterjesztetett miként a város által égetendő tégla és cserép égetésre meg kivántató fának szállitására nézve árlejtés e folyo évi május 21-én tartattván,azt iffjabb Dominits Ignácz magára vállalta ollyképen: hogy ebéli fa ki szolgáltatásért a város nekie minden fája által kiégetendö tégla ezerétöl 8 válto forint30 krajczár, a cserép ézerétöl pedig 4 válto forint és 30 krajczárokat fizettni tartozzék.”¹⁶ „Felemlitett : miként a tégla vetök a tégla körüli kezelésért bizonyos bért adattni kérnek. Kiknek is ebéli fáradságukért minden ezer téglátol 6 válto Kr adattni határoztatott.”

Még egy érdekes adat, mely arról tanúskodik, hogy a városatyák is jószívűek voltak.

„Figyelembe védettvén az: hogy a lakosaink nagyobb részének szegénységük és nyomorult állapotjuk miatt az ………. munkákat ingyért meg tenni kéntelenitettnek, ezen okbul mindegyikének ebéli fáradsága külön 1500 téglával meg jutalmaztattni rendeltetett.”¹⁷

Végül kettő pontos elszámolás az 1841-ik évben, melytől kezdődően folyamatosan megtaláljuk a bejegyzésekben a téglakészités adatait. „Bé nyujtották Kopper György és Sámuel István Tanátsos Úrak hivatalos tudositásukat, mellyben jelentik: hogy a város által égetett téglákat és cserepeket felolvasván találták az 1ő kemenczében 101900 jo 4400 vörös 7000 köpenyeg téglát, a másikban 27800 jo 2300 vörös téglát, 49200 egyenes és 380 gömbölyü cserepet,melly summát Ott Mártony Urnak 

számadása bevételi sorába tétetni,egyszersmind pedig ezen fel olvasás alkalmával meg érdemlett napi dijukat 4 válto forintokkal kifizettni kérik.”¹⁸

„Bé adták Kopper György és Samuel István Tanátsos Urak a Város 3-ik kemenczéjében Herrlein Mihály Ur fájával kiégetett téglák mennyiségéröl szólló hivatalos tudositásukat, melly szerint 15300 jó 9000 vörös és 10000 köpenyeg tégla égetetett ki. Ott Mártony kül Tanátsos Úr hivatalos tudositásában érintett tégla mennyiséget által vévén azt számadásának be vételi sorába tegye ki.” ¹⁹

Tehát, annyit biztosan tudunk, hogy Baja városának 1841-ben legalább 3 téglakemencéje üzemelt, mert egyes tudósításokban számmal jelölték az égető kemencéket, és a későbbi feljegyzések szerint is több működött.

Az 1842-es év is szolgál adatokkal a téglagyártással kapcsolatban, melyek a következők: „A téglavetők részére a város tégláinak őrzése fejében 3 pesti mérö kétzer búza adattni rendeltetett.” ²⁰

„Maczeko Antal Schamek Ádám és Sztruhák József tégla és cserép égetö mesterek bé nyujtott folyamodványukban elö terjesztették: miként ők a városnak több ezerre menö tégla és cserépvályogokat készitettek a nélkül, hogy azok mind e máiglan kiégettve lennének, minthogy pedig a munkára forditott napszámosokat önnön zsebeikböl fizettvén ki, tetemesen ki költekeztek volna, kértték e munkájokra járo fele fizetést elölegessen ki adattni. Figyelembe vétettvén az hogy ezen általuk utoljára rakott tégla kemencze nem az ö hibájuk által, hanem a városnak fa hejánya miatt maradt kiégetlenül,ezen okbul a munkájok fejében elöleges-sen 100 válto forintok ki adattni rendeltetett.” ²¹ „A tégla eladásra e folyo évben Sámuel István kül Tanátsnok Úr bizatott meg, kinek is e fáradozásáért fizetése lészen minden ezer téglátol és cserptöl 15 válto Kr azon meg jegyzéssel, hogy a város épületeire forditando tégláktol e fizetése nem járand e dijat pedig a vevök adandják.” ²²

„Felemlitett: miként a tégla kemenczét –melly a mult összel a fa drágasága miatt kiégetlenül maradt – most miután a fa is olcsóbban kapható mentül elöbb kiégettni szükséges lenne. Az ahoz meg kivántato fának meg szerzése árlejtés utján meg szerezni határoztatott.” ²³

„A város részére e folyo 1842-ik évben készitendö téglák felett árlejtés tartattván, azt Sztruhák József és Társai szerint leg olcsóbbért vállalkozók magukra vállalták,kiknek fizetésök lészen a jó tégláknak ezerétöl 5 válto forint 56 Kr. a vörös téglátol 2 válto forint 58 Kr. a cserépnek ezerétöl 7 váltoforint 26 Kr.” ²⁴

„Bé nyujtották Herrlein Mihály bel és Ott Mártony kül Tanátsnok Urak az 1-ö födeles tégla kemenczében égetett téglák és cserepek mennyiségéröl szóllo hivatalos tudositásukat mellyben jelentik:hogy jo tégla 28300 - vörös 5300 - sima jó cserép zsindel 56900 gömbölyü jo cserép 600 égetetett ki.”²⁵

„Szóba hozatott: miként ez évben a tégla és cserép égetés a városnak sokkal kevessebbe kerülne mint sem a mult években, a minélfogva a város által égetett téglák és cserép árát lejebb szállitani kellene minthogy a város részéröl a tégla és cserép égetés czélja nem nyereség lenne, hanem az: hogy a lakosok ezen épitési anyagokhoz mentül olcsóbban juthassanak, ezen okbul a cserép ezere 16 válto forintra, a tégla ezere 17 válto forintra le szállitattván, jövendökben ez áron adattni határoztatott.” ²⁶

„Bé nyujtották Jilk Iózsef bel és Fránovits István kül Tanátsos Urak a 4-ik kemenczében Lászlo István fájával kiégetett téglák felolvasásárol szóllo hivatalos tudositásukat, mellyben jelentik: hogy a kemenczében 120000 jo, 4800 vörös, 7000 dolmány tégla

– és igy összvesen 133000 tégla égetettett ki.”²⁷

„Bé hozták Jilk József és Fránovits István Tanátsos Urak az 5-ik kemenczében Csopor János fájával kiégetett téglák felolvasásárol szóllo hivatalos tudositásukst, mellyben jelentik: hogy e kemenczében kiégetett 24500 jo 2300 vörös tégla 71100 sima cserép és 1050 gömbölyü cserép.” ²⁸

„Bé hozták Kopper György és Girk József Tanátsos Urak az 6-ik és 7-ik kemenczével kiégetett téglák és cserepek felolvasásárol szóllo hivatalos tudositásukat mellyben jelentik hogy jó tégla 120100, vörös 5400, köpenyeg tégla 6000, cserép 69800 kiégetett légyen.”²⁹

A városi téglaégetők helyeit mind a három katonai felmérés térképén ábrázolták (5–7. ábra). 

5. ábra: Baja téglaégetői az I. Katonai felmérés térképen

6. ábra: Baja téglaégetői a II. Katonai felmérés térképen

7. ábra: Baja téglaégetői a III. Katonai felmérés térképen

Az 1843. évi jegyzőkönyv is tele van fontos adatokkal, amelyből csak egy bejegyzést idézünk:

„A város részére a tégla készitést és égetést árlejtés utján Sztruhák József magára vállalta olly megjegyzéssel: hogy a tégla nagysága 12 vastagsága 3 szélessége 6 ujnyi lészen és tartozik a téglákat mind addig örezni miglen ezen évnek le folytával azok felett árlejtés ujontan nem tartozik Fizetése pedig lészen minden jó tégla ezerétöl 4 válto forint 28 Kr. –vörös téglátol ezen árnak fele – cserép ezerétöl 5 válto forint 58 Kr.”³⁰

1844 - ben is találunk pontos elszámolást és érdekességet:

„… hogy a mult 1843-ik évre Sámuel István Úr által . . . tégla és cserép kezelléséröl szóllo számadást meg vizsgálván azt jonak találták, kitünt pedig eszámadásbol, hogy a mult 1843-ik évben a város szükségeire forditott 47900 jo 1400 vörös 13600 dolmány tégla, 63300 sima 547 gömbölyü cserép-eladatott 620485 jo 27600 vörös 4400 dolmány tégla 73750 sima 670 gömbölyü cserép, mellyért bé jött 12078 válto forint 7/10 Kr. Kiadatott 10834 válto forint 36 6/10 Kr. és igy maradt még fenn 1243 válto forint 41 1/10 Kr.” „Továbbá elö terjeszti: miként a vállalok esetében még egy új véd töltést, melly István megyén Deák féle kertjénél a fok el töltésére és elzárására szolgáland, fel állitani kéri, a miböl ismét a városra azon haszon háramland, hogy a tégla égetö kemenczék és az ott lévö térség a víz áradástol menten maradandnak.” ³¹

„Bé nyujtotta Sztruhák József tégla égetö mester könyörgö levelét, mellyben kéri:hogy miután ez évben a vizáradás és esözések miatt a tégla készités és égetési munkában nem tsekély kárt szenvedett, e tekintetböl tégla mesternek az eddigi fizetés mellett a jövö 1845-ik évre is meghagyatattni. Tekintetbe vétetvén az: hogy a folyamodó kötelességét pontosan tellyesitvén a város részére jó minömiségü téglákat és cserepeket készitett, külömben pedig a fizetése az uradalmi tégla égetö fizetésénél sokkal tsekélyebb lenne, ez okbul kérelme meg halgatattván a jövö 1845-ik évre is tégla mesternek az eddigi fizetés mellett fel fogadtattni rendeltetett.” ³²

Továbbra is ontják a téglákat a város kemencéi, oly annyira, hogy az 1847-es jegyzőkönyvben találkozunk már a 4. számú födeles és a 9. számú födeletlen téglakemencével kapcsolatos beszámolóval (42–51. kép).

Tégla készíttetők, téglaégetők, téglagyárak Paukovics János

Néhány tehetősebb polgár is bekapcsolódott a város újjáépítésébe, de ők maguknak építettek új épületeket. Így például: Baja város volt főbírája, a későbbi szószóló, Paukovics János. Az építkezéseiről tanúskodnak a nevével készült téglák. Nemrég bontották el azt a házat, amelyet ő építtetett a mai Szabadság utca és a Damjanich utca sarkán. Temérdek falazótégla és párkánytégla került elő onnan a nevével (52–54. kép).

Pilászánovics Mária

Említést kell tenni egy másik épületről is, amelynek építése Pilászánovics Máriához fűződik. Mária egy bácskai kisnemesi család tagjaként emeltette 1847-ben az ún. Pilák-házat. Később, 1870-ben megvásárolta ezt az épületet Fischer Sámuel zsidó kereskedő, aki csak annyi átalakítást végzett, hogy az épület timpanonján kicserélte a címert, és saját monogramjával díszítette azt = Fischer-ház (8. ábra).

8. ábra: A Fischer-ház Baján

Ez a monogram ma is látható a Grassalkovich palotával szemben állva, bal oldalt. A 2008-ban végzett átalakítások alkalmával kerültek elő 1845-ös évszámmal és PM ligatúrával égetett téglák (55–57. kép)

Zichy-téglaégető

1850-ben hédervári gróf Viczay Károly vette meg az uradalmat, majd 6 év múlva tovább adta gróf Zichy Ferraris Félixnek. Ez utóbbi földesúrhoz köthető néhány téglabélyeg is (58–60. kép).

Városi téglaégető

Abban az esztendőben, amikor Zichy tulajdonba került az uradalom, tehát 1856-ban kezdték meg a Baja feliratos téglák készítését évszámmal, mely téglák léte több éven keresztül bizonyította a bajai téglaipar jelentős voltát. Az ismert jeles téglaadatok szerint csak ebben az évben készítettek párkánytéglát, ill. két méretben padlászáró téglát (61–71. kép).

Baja teljesen szabad lett, hiszen előbb a várost, majd 1862-ben az uradalmat is megváltotta örökre a földesurától 722 ezer forintért.32 Ezt követően kevés évszámmal jelölt téglát találunk. Ez időtől mindinkább a BV és ún. „barokkos” címert viselő téglákat gyártották.³³ (72–79. kép). A város anyagilag kezdett megerősödni, úgyhogy 1881-től már nagyobb befektetéseket is tudott eszközölni, pl. a régi városi boltok helyére 44 780 forint költséggel városi bérházat építtetett.

Spitzer Simon Téglagyára

A mai Gránátos utca és a Budai Nagy Antal utca környékén volt a gyár. Spitzer Simon halálát követően felesége vette át az irányítást. Egy feljegyzésben olvasható, hogy özv. Spitzer Simonné és Társa Téglaégetője, cementgyára és daraőrlő malma 35 munkást foglalkoztatott.³⁴ A gyár téglabélyegei a 80–87. képeken láthatóak.

Az I. világháború idején a gyárat Grünhut Miksa vette meg. Ettől kezdve Grünhut és Társa néven égettek téglát Baján.

Grünhut és Társa Téglagyára

Többoldalú ipari és kereskedelmi tevékenysége kapcsán említést érdemel Baján a Pollák és a Grünhut család. Pollák Mihály 1911-ben került Bajára a dél-bácskai Ingyija nevű községből, ahol bútorgyárat épített és üzemeltetett. Épületanyag- és deszkakereskedést is nyitott, vidéken téglagyára és malma volt. Grünhut Miksa és Tsa cégnek fűszer és gyarmatáru nagykereskedésen kívül tégla-cementáru gyára és egyéb tevékenysége is volt (9. ábra, 88–92. kép).³⁵

 9.ábra: Grünhut Miksa hirdetése

Schleicher Antal Téglagyára

Schleicher Antalnak 1894-ben jegyezték be építőmesteri tevékenységét a kamaránál, majd 1901. augusztus 31-től mész- és agyagáruk égetéséről is engedélyt szerzett. 17 munkással dolgozott. (32) „A Belvárosból kivezető Szent Jánosi út(ma Bajcsy Zsilinszky) mellett a Vörös-híd utáni baloldalon volt és van a városi Gázgyár, vele szemben az út másik oldalán tovább haladva a Schleicher - féle téglaégető kemencék.”³⁶ (93–98. kép)

Király Sándor és Király Béla Téglagyára

Király Sándor és Király Béla testvérek voltak, a barcsi Széchenyi uradalomból kerültek Bajára. Az úgynevezett Posványos nyugati végén, a Szent János településrész előtti területen (ahol ma egy szupermarket van) egymás mellet álltak egykoron a téglakemencék. 1909-ben Király Sándor 19 munkást alkalmazott téglagyárában, míg testvére Béla 9-et.³⁷

Téglabélyegeiket a 99–107. képeken mutatjuk be.

Dely Géza Tégla-, és Cserépégetője

Dely Géza neve nemcsak a nagy fakereskedése révén ismert Baján, hanem más iparban is jeleskedett. 1907. február 22-i kamarai bejegyzés arról ad számot, hogy Dely Géza Tégla - és cserépégetője üzemel. Dely Géza 1946. január 26-án meghalt, és az ipar megszűnt 1947. március 4-én (108–112. kép).

Az Ipari Címtárból további téglaégetők nevei kerültek elő. Eddig azonban csak egy személyhez köthető monogram: Király Dánielhez (113. kép).

Kalocsai érsekségi téglák

A város mindig is szoros kapcsolatban állt a Kalocsai Érsekséggel. Számos épület bontásakor került elő Patachich Gábor, Batthyány József, Patachich Ádám, Nádasdy Ferenc, Kunszt József, Haynald Lajos monogramjával, valamint különböző egyházi jelekkel díszített tégla (114–124. kép).

Szubjektív zárszó

A Sugovica-parti városban sok tégla van még ismeretlen jelentésű téglajellel díszítve. A „titkuk” megfejtése érdekében további kutatásokra van szükség. Néhány érdekesebb darab ízelítőül: 125–144. kép.

Szeretném továbbra is, természetesen a „Monarchia” Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete tagságával közösen ezt a feltáró tevékenységet folytatni, nemcsak Baján, hanem széles-e Bácskában.